Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Bódiss Jusztin: Visszapillantás

VISSZAPILLANTÁS 88 8 vas, sem más valami önmagában nem egészen hasznos vagy ártalmas, hanem csupán azoknak szándéka szerint, a kik élnek velők; sőt a csúszó-mászó állatok közt is vannak, a melyeket orvosszerek közé keverünk: azonképen kaptunk használatra a pogányoktól tudományokat, a melyek a tapasztalattal s a dolgok vizsgálatával foglalkoznak; ellenben mindazt megvetésre kaptuk, a mi bennök a daemonokhoz, tévedésbe s a romlás fertőjébe visz, kivéve azt az esetet, ha ezeket is istenfélelemre használjuk az által, hogy a rosszból is jót tanulunk s erőtlenségökből a magunk felfogásának erejét gyarapítjuk. Nem kell tehát a műveltséget lenézni, mint némelyek hiszik; mert azok a dőrék és műveletlenek, a kik így gondolkoznak s másokat is a maguk ferde nézetére akarnak csábítani a végből, hogy az általános tudatlanság mellett a maguké rejtve maradjon s elkerülhessék a műveletienségökért járó szemrehányásokat.® — Máshol meg őszintén megvallja nazianzosi Gergely, hogy egész boldogságát műveltségének köszönheti, mert minden értéket elvetett magától könnyű szívvel, de helyrepótolta veszteségét a tudománynyal, a melynek megszerzésében nem kiméit fáradságot, szenvedést vizén és szárazon. — Fennmaradtak továbbá alkalmi költeményei, mintegy költői levelei, (pl. Bach függelékében 34. s köv. 11. bizonyos Seleukoshoz intézett költ. levél), a melyekben ajánlva ajánlja fiatal barátainak s rokonainak a pogány műveltség kincseinek elsajátítását s nem győzi magasztalni hatásukat az ifjú elmére, sőt az isteni kinyilatkoztatás elszórt magvait látja bennök; mert a belőlök áradó tanulságok oly értékek, a melyeket sem a tolvajok el nem lophatnak, sem a tyrannosok, sem a barbarok el nem rabolhatnak tőlünk; de mindig hozzáteszi, hogy ama kincseket csak a méhek módjára szabad a keresztény embernek tanulmányoznia, t. i. hit- és erkölcsbeli felfogásának veszélyeztetése nélkül. — Egy másik költ. levelében pedig sürgeti az apákat, hogy gyermekeiket hires mesterek keze alá adják s a művelődés székhelyeire küldjék, hogy a tudomány mézével megrakodva térhessenek vissza a maguk körébe a keresztény művelődés gyarapítására, erősbítésére s fölékesítésére. (Migne-kiad. Ilt, 1505. s köv. 11.) Ámde már jóval e felvilágosodott egyházfők előtt megtette a nagy lépést a pogány műveltség megmentésére az alexandriai katechéta-iskola, a melynek mesterei: alexandriai Kelemen (f 215kör. Kr. u.) s utóda: Órigenés (élt 185—254., tanított 203—232.) voltak a görög műveltségre, mint alapra, továbbépítendő új művelődésnek Sz. Iustinos (első keresztény apologéta) nyomdokain