Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Kemenes Illés: Tritogeneia

378 ' TRITOGENEIA monda egy ember fantáziájának müve. De az a kérdés, hogyan juthatott arra a bizarr gondolatra, hogy a gyermeket atyja fejéből hozza napvilágra, avagy Gruppé álláspontján a «fej, csúcs» fogalmat jelző nevek miért épen ezt a születési mondát teremtették? Legyen szabad szerény nézetünket az e kérdésre adandó feleletképen elmondani. Véleményünk szerint Athena születésének mondájában két dolog van összekapcsolva, a melyeket az egymásközt levő nagy hasonlatosság köt össze, t. i. a gondolat és villám. Gruppé

1 is sejteti, hogy a gondolat megszületése adhatott alapot a költőnek a monda megteremtésére, még határozottabban állítja Welcker :

2 sie (Athena) tritt aus Zeus hervor, wie bei Fhilon der Logos aus Gott, de ezzel még nem látjuk megokolva, hogy miért születik meg a gondolat az égiháborúra emlékeztető jelenségek közt; ezt abban a hasonlóságban kell keresnünk, a mely a gondolat és villám közt van: hirtelen tűnik fel mind a kettő; mind a kettőt jellemzi, hogy fényt derít, világosságot vet, mind a kettő rendkívül gyors (v. ö. a magyarban is: mint a villám, czikázott át agyán a gondolat). A gyorsaságra hasonlatul az Ilias is (4, 242) használja a villámot, Athenát pedig többszörösen is kapcsolatba hozza a villámmal (1. fent Roscher nézetének ismertetésénél). A gondolat közlése beszéd útján történik, a mi épen úgy kelt hallási érzeteket, mint a villám kisülése a mennydörgést. Mivel pedig a gondolat és annak közlése csak az ember tulajdona, tehát élettelen valamiből, p. o. a vízből nem lehet eredeztetni, mivel a gondolat a szájon át a fejből jövő hangban testesül meg s mivel Zeus a legfőbb tanácsadó (u-axoc pjaTcop), a költő a gondolatot Zeus fejéből eredezteti; a gondolat pedig Athena istenasszony, a mit az a szoros és benső kapocs bizonyít, a mely kettejük közt van, úgy hogy Zeusnak szinte második énje Athena. Zeus úgy beszél vele, mintha önmagával beszélne, közli vele legnehezebb és legbonyolultabb terveit.

3 Csak Zeusnak és neki van aegise, Zeus jobbján erény és méltóság szolgálatában. Pannonhalmi főapáts. főisk. Évkönyve. 1918. 389. 1. 1 I. m. 1214. 1. Denn indem Athena Tochter des Nachsinnens, hauptgeborenes Kind des Zeus genannt wurde, wurde sie ein Ausdruck für den göttlichen Gedanken, für die in der Weltregierung sichtbare Weisheit, alsó auch das Prototyp für die Kraft des menschlichen Geistes; und zwar ist dies wahr•scheinlich nicht in den Mythos hineingelegt, sondern dieses ist gleich vornherein in diesem Sinne geschaffen vvorden. 2 Griechische Götterlehre, Göttingen, 1857. I. 302. 1. 3 Preller i. m. 149. 1.