Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Kemenes Illés: Tritogeneia

TRITOGENEIA 875 mutat, mert a görögök úgy képzelték, hogy minden zivatart okozó felhő az Okeanosból száll fel. Roscher eme magyarázatát a mondának egy másik változatával is támogatja, a melyet Aristoteles

1 őrizett meg számunkra: e szerint az istenasszony felhőbe volt beburkolva, a melyet Zeus villáma ért és ebből jelent meg hirtelenül az istenasszony. A viharral való kapcsolatot Roscher még a Gigantomachiával és a Gorgoharczczal is magyarázza; ennek nyomátlátja a homerosi költemények egy-két helyén is, p. o. Athena Agamemnon tiszteletére mennydörög,

2 az égből való leszállását a költő a meteor repülésével hasonlítja össze,

3 tüzes kocsin megy

4 stb. Érmeken nagyon gyakran villámmal kezében van ábrázolva. Majd nagyon szellemesen a villámra és felhőre viszi vissza az istenasszony jelzőit és működési körét: hogy a harcz, szövés-fonás, tudományok stb. védője. Tagadhatatlan, hogy az istenasszony születésének leírásában sok czélzás van az égiháború jelenségeire, de nem találjuk meg sem Roschernél, sem Prellernél annak magyarázatát, hogy miért köti a hagyomány Zeus fejéhez az istenasszony születését; pedig épen ez a rendkívüliség az egész eseményben. Mit tartsunk Zeus fejének, ha a villám maga az istenasszony? csak nem a felhőt? Bergk ebben következetesebb: a hegycsúcsot tartja Zeus fejének, a melyet a felhő takar be és ebből látjuk a villám kipattanását. A tritogeneia jelzőt Roscher is, Preller is vízre viszik vissza, de Preller nem mutat rá arra az összekötő kapocsra, a mely a jelző jelentése és a zivatar között van. De Roscher magyarázatában más nehézséget is találunk: lehet-e olyan természeti jelenség létrehozója születési mythosnak, a mely gyakran, minden zivatar alkalmával megismétlődik és e miatt hegyek közt lakó népnek nem is újdonság? Azonkívül szerepelteti a mondának azon változatát is, hogy Zeus fejét kettéhasítják ; a "legrégibb megőrzői a születési mondának erről semmit sem tudnak. Dümmler

5 nem bocsátkozik ugyan Bergknek az istenek folyójáról és hegyéről alkotott nézetének részletesebb bonczolásába, de általában kétkedéssel fogadja. Az ember — mondja Dümmler — • 1 Sehol. Pind. 01. VII, 66. 2 11. 11, 45. 3 U. o. 4, 74. és köv. 4 U. o. 5, 745, és 8, 889. 5 I. m. 1987—89.