Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Kemenes Illés: Tritogeneia

TRITOGENEIA 371 Bergk hivatkozva az aristotelesi Ethika sorsára, arra az eredményre jnt, hogy a mi (hesiodosi) theogoniánk szövege különböző régebbi feldolgozásokból van megállapítva és mivel a költemény utolsó része többféle meggondolásra ad okot, helyet lehet adni annak a feltevésnek, hogy Chrysipposnál épen az eredetibb feldolgozás töredéke maradt reánk.

1 Bergk a most ismertetett álláspontot foglalja el és az év -/.opucprj olvasást tartva helyesnek, azt mondja, hogy a %opuyr\ az istenek hegyének (Götterberg) csúcsa, a melyen az istenek folyója (Götterstrom) a Triton vagy a Triton-forrás fakad: tehát Athena itt született úgy, hogy Zeus villámával kettéhasította a hegy csúcsát és ebből ugrott elő Athena a folyóval együtt, bizonyos mértékben mint a folyó szelleme; ettől a Triton-forrástól kapta a tritogeneia melléknevet. De Bergk szerint a tritogeneiában nem a Triton szót keli keresnünk, hanem a Trito-forma van benne, mert ez az a forrás, a melyből a Triton-folyó ered;

2 a trito szó forrást jelent, de mint ilyen, rokon a «fej» jelentéssel; ez szolgált alapul arra, hogy a hagyomány Zeus fejéből születtette az istenasszonyt. Bergk ezen megállapítását hosszasan támogatja azzal, hogy kifejti a víznek nagy jelentőségét a görögök istentiszteletében és arra az eredményre jut, hogy kellett a görög nép képzeletvilágában egy földöntúli, másvilági folyónak vagy víznek lenni és vele kapcsolatban az istenek hegyének, de ez nem az Olympos, a melyből a forrás vagy vizek fakadnak. Szerinte ugyanis Athenának az istenek hegyén a Triton-forrásból való születése megelőzi azt a hagyományt, a mely szerint Zeus fejéből született; de még ez sem az eredeti, mert nem más, mint egy régen megtörtént természeti jelenségnek a megismétlődése, tehát alapjának még messzebbre és mélyebbre kell visszanyúlnia.

3 A görög nép tudatában, mint az indusokéban és a perzsákéban is élt egy megmérhetetlen magasságú hegy, a melyet mythikus homályából akkor kezdenek az em1 I. m. 297. 1. 2 I. m. 305. 1. 3 Nem a természet szemlélete •— mondja Bergk — kiinduló pontja a régiek vallásának, hitének, hanem ez a lélek mélyéből tör elő; nem a természeti jelenségek részesülnek isteni tiszteletben, hanem csak annyiban, a menynyiben azokban a lélek magasabb erők hatalmának működését látja: a mvthologia meg szokott állapodni a természeti jelenségeknél, pedig ezek mögött mély és bensőséges vallási érzelem van, a melyen isteni lények létezésének tudata alapszik. 24*