Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Kemenes Illés: Tritogeneia

Tritogeneia, A görög mythologia egyes isteneinek neve mellett nagyszámú jelzőt (attribútumot, epiklesist) találunk, a melyek rendszerint nem pusztán az istenek egyszerű magasztalására szolgálnak, hanem sokszor olyan tulajdonságok, sőt hosszú mult történetének tömör kifejezései, a melyet nem sikerül mindig megfejteni és a mögötte rejlő valót kihámozni. Nehézzé, sőt nem egyszer semmi reménynyel sem kecsegtetővé teszi a kutatást az a körülmény, hogy a görögök . vallását a történeti kor hajnalán olyan állapotában ismerjük meg, a mely mögött hosszú, ellenőrizhetetlen mult van : Homerosig hosszú utat tett meg a görög vallás fejlődésében, a minek csak töredékes, sphinx-arczczal reánk tekintő emlékeit birjuk az egyes attribútumokban. Nagy kérdés az is, vájjon maguk a legrégibb költők ismerték-e mindig e jelzők eredeti jelentését. S ha még Homeros nem járt volna el annyira önkényesen a görögök dogmatikájának megállapításában! Hol kapta az isten jelzőjét vándorútjában, eredeti görög termék-e avagy idegen hatás és érintkezés nyoma-e, miért kapta, mikor kapta, mindig izgató, de sokszor megfejthetetlen kérdések. De mindezek ellenére vannak már bizonyosnak mondható megállapításaink, a melyeknek száma a görög kultura múltjába való mélyebb behatolással bizonyára szaporodni fog, — gondoljunk csak arra, hogy a krétai ásatások mennyi fényt derítettek a Zeus-cultusra — úgy hogy Wundt

1 skepsise nem mondható minden irányban megalapozottnak. Sok szó esett már Athénának czímlil írt melléknevéről, pedig megvan már a görög irodalom legelső emlékeiben, sőt az istenasszony más attribútumaival együtt alkalmasint már az epos is készen találta

2 és ha nem is ugyanazon formájában, de megtaláljuk a későbbi irodalmi alkotásokban is. Eredete vagy a nép egyszerű 1 Völkerpsychologie, VI. k. III. r. Leipzig, 19 tő

2. 156. 1. 2 Dümmler, Athena, Pauly-Wissowa Realencyclopaedie. Stuttgart, 189(5. 1984. 1.