Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

31 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ Czibak Imrét, János egyik oszlopos emberét Felméren meggyilkoltatta,

1 a rettegést gyűlölet váltotta föl. János király, a ki Budán értesült Czibak megöletéséről, iparkodott Gritti törekvéseit elnyomni, levelet küldött a szultánhoz, hivassa vissza Grittit, a ki nyilván a királyi hatalomra törekszik, majd, hogy az eseményeket közelebbről kísérhesse figyelemmel, augusztus 29-én Váradra indult. Itt Statileóval és Kun Gotthárddal találkozván, megértette, hogy az ingerültség ellene is igen nagy, mivel őt okozzák, hogy Gritti hatalmát megalapozta.

2 De Gritti hatalma nem sokáig tartott: Czibak vére fejére szállt s fölidézte megérdemlett bűnhödését.

3 Hasztalan mondta, hogy nem akarta Czibak halálát, csak elfogatását rendelte el,

4 Erdély fegyvert fogott ellene. Statileo is a sereggel volt, a mely a Medgyesbe zárkózott Gritti ellen vonult. Gritti segítség után nézett, de nem kapott, sőt a moldvai vajda, a kivel Statileo nem rég békítette meg,

5 épen ellenfelei mellé állott. A magyar és moldvai seregekkel Maylád István kiostromolta a várból. A moldvaiak táborába menekült, de itt elfogták, Maylád kezébe adták s ez rövid kihallgatás után halálra Ítéltette, lefejeztette. Ugyanez a sors fenyegette titkárát, Tranquillust is, de Statileo nemcsak a haláltól, hanem még a fogságtól is megmentette.

0 János királynak első teendője volt, hogy Erdélyt lecsillapítsa s Ferdinánd ellenében hűségét magának biztosítsa.

7 Ezért ment Váradról Erdélybe s vett részt a tordai országgyűlésen. Ez az országgyűlés azután egyebek közt a még mindig Ferdinánd pártján levő Szeben megszerzésével is foglalkozott s a királylyal együttesen akart eljárni, hogy Jánosnak hódoljon. Miután október 24-én Statileo és Balassa Imre Enyeden tárgyaltak a szebeniek megbízottjaival,

8 november 2-án Statileo és Balassa mint János király, Tomori Miklós és Lázár János mint a tordai országgyűlés biztosai Szebenbe 1 Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története, I. 385. 1. 2 Horváth, id. m. IV. 114. 1. 3 Acsády, id. m., 108. 1. 4 Szilágyi Sándor: Erdélyország története, I. 256. !. 5 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt, II. 357. 1., Történ. Tár, 1903. 215. 1. 6 Verancsics összes munkái, VI. 20. 1. 7 Horváth, id. m., IV. 117. 1. 8 Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, N. F., XXIX. 525—527. 1.