Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

30 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ lemzően megvilágító levele őrizte meg. Azt hallja, írja a kolozsváriaknak november 3-án, hogy igen kíváncsiak. A bíró még az ebédet sem tudja megenni, míg meg nem hallja, mit főznek a királynak és Ferdinánd miről ábrándozik. Tegyék meg a dolgukat, ne újságot vadászszanak; érjék be azzal az újsággal, a mit a király vagy tisztviselői közölnek. A szerfölött nagy érdeklődés gyanút szokott kelteni. Egyébként tüstént küldjenek sáfrányért 3000 forintot, mivel ez a király akarata.

1 Erdélyi tartózkodása ezen alkalommal hosszabb ideig tartott, a miben része lehetett Ferdinánd politikájának is, a ki a hozzá ragaszkodó szászokra támaszkodva iparkodott Erdélyben zavarokat támasztani s azon volt, hogy János híveit eltántorítsa. János királynak szüksége volt rá, hogy megbízható, tekintélyes híve legyen Erdélyben, a ki őt nemcsak értesíteni tudja az állapotokról, hanem érdekében munkálkodik is. Erre annál nagyobb szükség volt, mivel Gritti Ferdinándhoz kezdett húzni s a János-ellenes fölfogásának megnyerte Ibrahim nagyvezért. Ezek működésének eredménye lett, hogy a szultán, a miről eddig hallani sem akart, beleegyezett, hogy Magyarország az épen kinek-kinek kezén levő terület alapján János és Ferdinánd közt megosztassék s ezt az osztást Gritti végezze el. Aggódva várták , az erdélyiek Grittit, a kiről Statileo olyasmit hallott, hogy azt mondta, majd megszabadítja a nemességet az urak telhetetlenségétől,

2 de azért külsőleg illő fogadtatásban részesült. Statileo már az országba érkezésekor kíséretéhez szegődött,

3 majd Brassó alatt, hová Gritti 1534 augusztus 7-én érkezett, a rendek nevében ünnepélyes üdvözlő beszédet intézett hozzá.

4 Gritti rettegtetéssel, adóztatással vezette be magyarországi tartózkodását s hamarosan általános rémülettel emlegették. Mikor pedig, hogy politikai terveinek útjában ne legyen, Várad püspökét, rapax, inkonestus, satis doctus tamen et facundus et audax et in primis omnium mortalium maledicentissimus, qui etiam pontiíicibus et regibus non parcat; quinimo quum Strigoniensis laudasset Joannem a nescio qua parte, seorsim eo tracto dixit: Iste fatuus (de rege loquens homo alienigena) exnltat tnis laudacionibus et eas sibi convenire putat. 1 Jakab, id. m. I. 375. 1., Történ. Tár, 1879. 808-809. 1. 2 Történ. Tár, 1903. 217. 1. 3 Óváry, id. m., II. 59. 1. 4 Quellen zur Geschichte cler Stadt Kronstadt, IV. 501. 1., Történ. Tár, 1903. 215. 1.