Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 VI- c. A legenda, arról a tényről szólva, hogy Margit tizen­nyolcz társnőjével átvonult 1252-ben a szigeti kolostorba, ezt irja: «In die uero, quo dictum monasterium de insula puella margarita intrauit, recepte fuerunt ibidem ad ordinem ipsa procurante, usque ad centum sorores de nobilioribus totius regni...» E sorokban két hiba van. Az egyik a napnak a meghatározása, melyen az apáczák ily nagy számban léptek volna a zárdába. Igaz, hogy adataink nem kimerítőek az összes apáczákat illetőleg, de ezekből is meg­állapítható, hogy nemcsak nem egy napon, de nem is egy évben vonultak a zárdába.- 1252-ben, ismert adataink szerint, négy apácza lépett a szigeti monostorba a Veszprémből jövő tizennyolczon kivül. 1256-ban már jóval többen, később szintén léptek be. Az apáczák számát, hogy százan voltak, Guarinus bizonyára ok­levélből vette, mert Béla király is «körülbelül százat» említ 1259-1 oklevelében. Ezzel szemben a szenttéavatási jegyzőkönyv, eltekintve a szolgáló apáczáktól, csak hetvenről tud, bizonyára biztosabb tudással, mint a király. Ma a tizennyolcz apáczának tudjuk a nevét. Beata, Johaleta, Jolenta (?). Erzsébet Olympias leánya, Stefana Pósa leánya, Judit Ipoly ispán leánya, Alexandra, László serennai ispán két leánya Erzsébet és Aglent. Köztük volt egy másik Aglent is, Veszprémi András leánya, továbbá veszprémi Moyzes leánya Czeczilia, mácsói Vilmos herczeg leánya Margit, somogyi Gergely leánya Ágnes, badoborai István leánya Erzsébet és Benedikta, Csanak nb. (?) István leánya. Az idősebb apáczák közül Olympias, Katalin és Eliana mentek Veszprémből Margittal. 1 A fentebbieken kivül Margittal együtt még harminczkét apá­czáról és három szolgálóról van tudomásunk. Itt nem soroljuk fel őket, csak azokat említjük meg, kik nincsenek felvéve azon név­sorba, melyet eddig közrebocsátottunk. (Árpádházi B. Margit élete és kora. Kolozsvár, 1913.) Az egyiknek Erzsébet a neve s ő az az öreg, beteg apácza, kit B. Margit oly gondosan ápolt. A másik Kandida. Ez volt priorissa is és semmiképen sem azonos gaurai 1 Meg kell említenünk azonban, hogy Johaleta és Jolenta valószínű egy személy, minthogy a jegyzőkönyv 224. ós 177. oldalán ugyanegy esetben sze­repel e két név, holott csak egy személyről lehet szó. Biztosan azonban nem merjük állítani a személyazonosságot. Fraknói az indexben viszont három hasonló nevet említ (Johalent, Johaleta és Jolent), mivel szemben legfeljebb a két személy mellett hozható fel argumentum, az egy személy mellett, a fen­tebbi helyet kivéve, nem.

Next

/
Thumbnails
Contents