Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája
15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 volt szokatlan egyéniség, tettei néha eltértek kis társnői tetteitől,, de ez nem a természet rendje ellen való, hanem Margit egyéniségének s azon körülménynek következménye, hogy már a királyi család körében is megkülönböztetett nevelésben részesítették az apáczának szánt kisleányt. Zajosabb játékokba egyéni természetéből kifolyólag ritkán keveredett, s bizonyára valamelyik idősebb apáczának beszéde vagy példája hatott rá, mikor félrevonult imádkozni. S az «öregek» közt felnövő kisleányok játékát első sorban a példa befolyásolta. Mi sem természetesebb ugyanis a gyermek játékában, mint az idősek, felnőttek utánzása.-Egyik kisleány főzni szeret, a másik örökké söpör vagy mos és valamennyi játszsza komolyan a «mama» szerepét kis bábujával. A sororok körül lábatlankodó kis növendékek is beleártották magukat a házi dolgokba. Látták az oltárt, nála a miséző papot, körülötte az imádkozó apáczákat. A kis Margit hamar készen volt tervével, játékaival. Mindenek előtt kis oltárt csinált, összegyűjtötte társnőit a káptalanterembe s becsukódtak, hogy ott zavartalanul játszhassanak. A szóroroknak más ruhájuk volt, mint nekik, a nagyok dolgát akarták játszani, tehát felöltöztek azok ruhájába, az oltárhoz mentek s énekeltek, mint a nagyok szoktak. Ezek voltak a «mores senectutis» és «elegantia senectutis ingenii», mik azonban első sorban a csodálat szemüvegén át néző Guarinust lepték meg s nem annyira az apáczákat. Az itt-ott előcsillanó csodálat hangja azon tényben nyilvánul a jegyzőkönyvben, hogy egyáltalán megemlítik a fentebb elsorolt tények némelyikét. Ekkor, a vallomás idején, azonban már ők is a szentség jeleit voltak hajlandók látni olyan dolgokban, a mik megtörténtükkor nem tűntek fel. A IV. fejezet különösen áldozatul esett a jóakaratú, jámbor túlzásnak és félreértésnek. Azon adata, hogy erővel kényszerítették a játékra, más forrásban, a Pad. kivéve, nem található. Tekintve pedig azt, hogy az egész fejezet túlzásával van összhangban, nem hisszük, hogy Guarinus forrásaiból meríthette volna ezt. Azt azonban meg kell vallani, hogy Margit szokása, sirással való kierőszakolása valami eltiltott dolognak, 1 áll előttünk e sorokban. De adataink más esetekre szólnak. 1 Eltiltott dolgon a zárda elöljáróitól a királyi családra való tekintettel meg nem engedett vagy rossz szemmel nézett túlzott ascézist értjük e helyen. Margittal kapcsolatban másra gondolni sem lehet, de határozott adataink is ezeket tüntetik fel. Pl. a ciliciumviselést fiatal korában nem akarják neki megengedni.