Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 Margit, mióta ő ismerte, nem fürdött.

1 Ő pedig 1256-ban került a szigeti monostorba. így tehát csak négy évről nincs közvetlen bizonyságunk, de fölösleges is, mert Margit bizonyára nem 1256-ban kezdte meg azt a szokását, a mit élete végéig következetesen megtart s a melyről egy véletlenül azon évben apáczává levő ispánleány tesz csak tanúságot. Margit hálószerű ciliciumáról tud a jegyzőkönyv is.

2 Eltérés mutatkozik azonban közte és a legenda közt abban, hogy a legenda szerint ezt Margit 6—7 évvel halála előtt viselte, a jegyzőkönyv szerint kis leány korában. A két leirás ciliciuma eltér egymástól s így lehet, hogy két különböző ciliciumról van szó s ekkor a két adat ellenmondás nélkül megállhat egymás mellett. Margit élősdi férgeire vonatkozóan a legenda csodás látomást mond el, hogy igazolja Margit erős önsanyargatását.

3 A jegyzőkönyv leírásai jóval naturalisabbak és a társnőknek undoráról szól csak.

4 Életében nem tudtak egyetérteni az erős ascesisszel. Ezzel kapcsolatban elmondja a legenda Margit felfogását a szerzetesi életről. Margit szájába adja a szavakat s így a jegyzőkönyvben hiába keressük. De, ha költött is e beszéd, a valóságnak megfelel. Margit egész élete ezen felfogás kifejezése. S felfogása hatott társnőire.

5 V. c. B. Margit alázatosságáról sokat lehet írni. A jegyzőkönyv minden lapja az alázatosságot tünteti fel s erről ír a legenda is egy fejezetet. S ebben a fejezetben találunk olyan adatot, mit nem olvashatunk a jegyzőkönyvben. így önálló adat, de a valóságot tárja elénk ez: ja auch daz den andern wyder waz. daz nam sy und prawcht daz. Nymant vrteilt sy. Látjuk, inkább érezzük e szavak igazságát, de kifejezetten nem találjuk meg más forrásban, vagy, csak abban, a melyik már innen merített. A fejezet nagy része az egyes tettekben megnyilvánuló lélek 1 Mon. Vespr. I. 266. 1. 3 Mon. Vespr. I. 199. 1. 3 A müncheni kézirat Sanct Thoma von kapdelberg-je a grácziban Sanct Thoma von Kanczelbert (Canterburv) néven található. 4 Mon. Vespr. I. 172., 182., 190., 199., 254., 266. 1. 5 Mon. Vespr. I. 169., 254., 266., 272. 1. — Margit példájának követését a fenti helyek imáira állapítják meg. . A gráczi kézirat több helyen hoz más szót, mint a müncheni. így «obersten» (ex primis) áll «vordersten» helyett, «kapdelberg» mását már láttuk,. «sünd» helyett pedig «schnoed» áll. A többi eltérés szórendi, szerkesztési s így felesleges felsorolásuk.