Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 Különbség van különben a két fő forrás között abban is, hogy, míg J. V. az anyával kérdezteti az esetről Margitot, a jegyzőkönyv tanúja az apával. S kénytelenek vagyunk az igazságnak nagyobb látszatával rendelkező J. V.-nak igazat adni ebben. Margit beöltözésének adata csak J. V.-nél található meg s ennek származék-legendáinál. Valószínű, hogy kapott valamiféle szerzetbeli ruhát, de ez nemcsak, hogy nem hasonlított a befeketézett (consecralt) apáczák ruhájához, hanem még a professiosokéhoz sem. A jegyzőkönyvben ugyanis azt találjuk,

1 hogy Margit hét éves kora körül olyan ruhába öltözött, a milyet a «sororok» hordtak. Megtudjuk ugyanott azt is, hogy e ruha fő különbsége a scapulare volt, továbbá, hogy így felöltözve kérte elöljáróit, hogy fogadják el fogadalmát. Hiába kérte, pedig már hét éves volt. Ugyanekkor tehát még le kellett neki vetnie a fogadalmasok ruháját is és várnia tizenkét éves koráig, mikor aztán ezt sikerült neki felvennie. A hét éves korában történt beöltözés, különben is, játék közben született gondolat volt. Az azonban, mint mondtuk, valószínű, hogy társnőivel együtt egyforma ruhát kapott, a mely azonban különbözött mind a fogadalmasokétól, mind a felavatott apáczákétól. Az első fejezet további részei adataik szerint megtalálhatók a jegyzőkönyvben.

2 Alig lehet tévedésnek minősíteni, hogy Margit cilicium-lopásának esetét J. V. Margit öt éves korára teszi, a jegyzőkönyv hat éves korára. Hogy melyiknek van itt igaza., nehezen dönthető el.

3 II. c. A szigeti monostorba való átköltözéssel kapcsolatban hibát találunk a legendában. Azt olvassuk benne, hogy Margit átköltözik a szigetre, melyet azóta aztán Sz. Margitszigetnek neveznek. Egész biztossággal állítható, hogy ez az elnevezés nem volt benne Johannes de Vercellis legendájában, hanem a fordító közbeszúrása. Ranzanusnál megtalálható szintén, de már helyesen, mert nem állítja, hogy az átköltözés, vagy Margit halála óta volna használatos e név. Ő csak saját koráról beszél. Különben a fordító betoldásának bizonyítékát az előszóban megkapjuk, hol a fordító, 1 Mon. Vespr. I. 166—167. 1. 2 Mon. Vespr. I. 218., 166., 244., 276., 168., 171., 178., 190. stb. 3 E fejezet a gráczi legendában csak kissé megrövidítve található a kézirat lb, 2a, b, 3a, b, 4a oldalain. Érdekes lectio variansokat találhatunk, de minden adatváltozás nélkül (pl. «mit herein gürteln» helyett vmit hertten gürteln»).