Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

27 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ Szulejmán, a ki 1529 május 10-én indult el Konstantinápolyból, augusztus 12-én Baranya vára közelében volt s tárgyalást kezdett János királylyal, hogy ez, mint már az előző évben megírta neki, találkozzék vele. Augusztus 18-án a mohácsi mezőn táborozott a szultán, János király «Köllödnél általkele a Dunán és a mohácsi mezőn szembe lön a terek császárral. János királylyal valának az urakban Frangepán Ferencz kalocsai érsek, Statilius János erdélyi püspök, Czibak Imre, Verbőczy István, Szerecsen János, Dóczy János, Pesthyenny Gergely.®

1 A török erő szeptember 8-án megadásra kényszerítette Budák melynek várnagya, Nádasdy Tamás is fogságba került és csak Statileo és mások kezességére nyert kegyelmet,

2 majd a janicsárság 14-én bevezette János királyt Budára; de, sem vezére, sem hada nem lévén, nem tudta fölhasználni a kedvező időt, hogy az ország nyugati részeit birtokába vegye/' Sőt a török elvonulása után Ferdinánd nem egy magyar várat visszaszerzett és Buda ostromára is sereget küldött, a mit 1530-ban megismételt. Az ostrom idején a várban volt a Szeben alól, az ezt ostromló hadtól nem rég megérkezett Statileo

4 és meglehetősen aggságosnak látta a helyzetet. Rettegésében fogadalmat tett, hogy, ha szerencsésen keresztüléli az ostromot, hálából elzarándokol a Boldogságos Szűz loretói kegyelemhelyére, Bariba Szent Miklós sírjához és Rómába Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére.

5 Buda szerencsésen fölszabadult az ostrom alól s így Statileo szabadon lélekzett. Valami kellemetlensége mégis lett az ostromból. János király Gritti Lajost, a kinek oly nagy része volt benne, hogy a szultán vele szövetségre lépett, most meg igen kitüntette magát a vár védelmében, 1530 deczember 26-án az ország kormányzójának és Mármarosmegve főispánjának nevezte ki. Mikor János király ezt a szándékát környezetével tudatta, sok ellenzője támadt. Statileo maga sem fogadta tetszéssel s mikor a királytól szállására ment, a vele épen összetalálkozó Szerémi György királyi káplánnak panaszosan, elégedetlenkedve mondta el a királynál a 1 L. a Yerancsics összes munkái közt kiadott magyar krónikát, II. 30. 1. 2 Gasparis Ursini Velii: De bello Pannonico libri decem (Kollár kiadása, Bécs, 1762.), 106. 1., Acsádv, id. m:, 76. 1. 3 Arcbiv des Yereins für siebenbürgische Landeskunde, X. F., XXVIII. 485. 1. 4 Sörös: Atbinai Deák Simon, Századok, 1905. 502. 1. & Történ. Tár, 1878. 737. 1.