Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája
B. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FO RRÁSKIl I TI ICÁJA 232 vissza, de van azért olyan adata, mit viszont más tanúk róla szólóvallomásában hiába keresünk. Egy tanú sem tudta u. i. megmondani, hogy melyik évben történt a kútbaesés. Ágnes megmondja, bár ő sem teljes biztossággal, hanem csak véleménye szerint (credo) mond kilencz évet. Vallomását aug. 3-án tette. 17. 1 Ágnes nővér, bérezi Pál leánya ötven éves korában tett vallomást és harminezhét éves fejjel lett apáeza. A tanú kisebb műveltségű, mint társnői. Idős volt már ahhoz,, hogy betűvetésre fogják, nem is ismerte a betűket, sőt énekelni sem tudott. Értesültségét kíváncsiságának nagy foka után ítélve mégis jónak kell tartanunk és szemtanú mivoltát türelmetlenül hangsúlyozta, mikor már többször kérdezték, hogy honnan tudja ezt, vagy azt. Qualiter non scio, si videó oculis meis ? — kérdezi ő a kérdésre feleletképen. Adatairól csak egy esetben nem szerzette közvetlen tapasztalásból ismereteit. Egy csodás dologról a többi tanútól annyira eltérő adatokat mond, hogy tekintve szemtanú voltát s azt, hogy párbeszédet ad elő az eseménnyel kapcsolatban, kénytelenek vagyunk azt feltenni, hogy egészen más esetről beszél, nem arról, a mit mások is elmondanak. A tanú két évadatot mond, mindkettő őrá magára vonatkozik. Vallomásának szövege csonkán maradt ránk. Egyik helyen ez nyilvánvaló, mert... et ipsa mihi dixit... után nem tudjuk meg, mit mondott. — Valamivel előbbre első tekintetre ellenmondást találunk. A nagycsütörtöki lábmosást mondja el s azt, hogy B. Margit kifáradt bele, de ilyenkor nem feküdt le, hanem imádkozó helyén ült kissé gyöngesége miatt és tán akkor néha aludt is, «sed hoc non vidi.» És mégis a következő kérdésre, hogyan tudja a mondottakat, azt feleli, hogy szemeivel látta. Ez az ellenmondás azonban nem valóságos, mert csak az alvás adatára vonatkozik kijelentése, hogy nem látta, a többi tényt mind tapasztalta. Később tett kijelentésében már nem ismételte a megismerés módjára vonatkozó előzetes kijelentését, csak ez a hibája. E helyen azonban szöveg is hiányozhatik, minthogy a közvetlen előtte elmesélt eset idejéről nem találjuk meg a kérdést. De csak néhány sorról lehet szó, minthogy e feltételezett hiány után a következő kérdés és felelet még ugyanazon esetre vonatkoznak. 1 Mon. Vespr. I. 230—232. — M. 1. 214. 1.