Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája
15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 230 Olympias nyolcz és fél oldalas vallomása a leghosszabb az összes vallomások közt. Ez Margithoz való viszonyából érthető s nem üres szavak ezek: ...et ab illo tempore semper videbam... usque ad mortem suam. Be is bizonyította. Nagyon sok apróságot mond el a Margit egész élete folyamán történtek közül s egy-két, már ismert adatot világosabbá, pontosabbá tesz. így tudjuk meg pl., hogy B. Margit csak a nagyböjtben nem mosta fejét s csak a nagyböjtben voltak fejében élősdiek. Nagyszombaton már tisztálkodott. Egy tanú sem tudja e tényt ily pontosan kívüle. Olympias vallomásából lesz nagyon valószínűvé, hogy Jolent és Johalent két néven egy és ugyanaz a személy. Az ő vallomásából tudjuk csak, hogy Ágnes szolgáló kútbaesésekor ő Margitot az ebédlőben korholta, hogy Luczia gyógyulásakor Margit haját borban mosta meg. Nagy vallomásában nagyszámmal szerepelnek az évadatok (tizenhat), de viszont nagy számú vissza nem emlékezéseinek száma is (húsz). Egy esetet kivéve, mindig közvetlen szemtanú. Vannak tévedései is. Olympias szerint Margit még nem volt három és fél éves, mikor Veszprémbe került, holott a valóságban már elmúlt. Olympias, Margit halála előtt történt események elmondásánál, mikor Beata halálának idejét mondja, Margit halála előtt egy évet említ; egy-két szóval később ezt írja: ...et obiit antequam alia de sororibus, sicut dixit, in undecima die. Itt vagy elszólással van dolgunk, vagy kevésbbé pontos kifejezéssel. Mert, ha Beata halála után a tizenegyedik napon halt meg B. Margit, akkor elszólás, hiszen előzőleg egy évet említett. Ha a tizenegyedik nap Margit betegeskedésének végét (betegsége tizenegyedik napját s halálát) jelenti, akkor hiányos a kifejezés. Különben a tizenegyes szám pontossága mellett, amennyiben az a betegség idejét és a halál napját mondja meg, a többi forrás eltérő — tizenhárom, tizenöt — adataival szemben, kénytelenek vagyunk állástfoglalni. Ezen állásfoglalásunk magyarázatát Olympias adatainak nagy pontossága adja. Nem vehetjük u. i. súlyos hibának a Margit korára vonatkozó fenti tévedését. Ép így nem tekinthetjük az ő hibájának azt a tévedést, mi saját kora körül csúszott adataiba. A jegyzőkönyv adatai szerint u. i. harmincznégy éves korában lépett volna a zárdába, de ez nyilvánosan ellenőrizhető tévedés, mert ő 1256-ban volt ennyi idős, holott 1246-ban lett apácza. A magyar legenda is helyesen, nem hibásan hozza ezen adatot, tehát ő helyesen találta még, vagy legalább is javította a nyilvános tévedés alapján. Egy határozottabb