Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 221 talmaz. Különös az, hogy Erzsébetnek haláláról és sírhelyéről megemlékezik, de egy szóval sem tesz említést Erzsébet életének olyan tényeiről, melyek döntő hatással voltak életére s egészen más színben is tüntetik fel Erzsébetet. Ezen esemény Erzsébet apostasiaja és férjhezmenetele. Hogy e házasság nem történt az egyház beleegyezésével, hanem erőszakos fogadalomszegéssel, sőt a rokoni kapcsok akadálya mellett, azt megtudjuk Ladomér esztergomi érsek 1288. évi leveléből.

1 Ladomér valósággal antimonialisnak nevezi Erzsébetet santimonialis helyett, hiszen minden áron férjhez akart menni, még akár tatár fejedelemhez is. E törekvése azóta nem ismert akadályokat, hogy 1285-ben pártáját elvesztette. 1288-ban húsvétkor akadt vőlegénye Rosenberg Zavisz személyében, a ki, mint Erzsébet unokatestvérének, a néhai cseh király feleségének, Kunigundának férje, Erzsébettel másodfokú sógorságban volt. Erzsébet vágya elé így két, egyházi szempontból áthághatatlan akadály gördült: a fogadalom és vérrokonság, de ez neki nem volt akadály. IV. László segítségével rövidesen megoldja a kérdést. A király megrohanta a szigeti monostort, testvérét, sőt unokahúgát is elvitte onnan erőszakosan s Erzsébet rövidesen lakodalmat ült Zaviszszal.

2 Erzsébet házasélete az 1290. év közepéig tartott, akkor újra apácza lett, de, a mint tudjuk, nem Magyarországban, hanem Itáliában. Az 1300. év júl. 9-én Manfredoniában jár, azután 1308. júl. 9-én a Monasterium Sancti Petri ad Castellum de Neapoli falai közt találkozunk vele ismét. 1313-ban még itt volt, 1326. máj. 31-én már két pecsétjét emlegetik Mária nápolyi királyné hagyatékában.

3 Erzsébet életének vége tehát elég homályban van és a legendán kívül nincs adatunk arra, hogy itthon temették volna el, sőt ellene szól az, hogy Nápolyban tárgyalnak az ő hagyatékáról. Tán később hozták haza? De akkor miért nem említi meg a legenda ezen tényt is? Annyira tán csak lett volna jelentősége ennek is, mint a birtokok közül Jenő felemlítésének! 6.

4 Margit, a macsói herczegnek, Vilmosnak leánya szintén rokona volt B. Margitnak. Harminczhat éves volt vallomása idején és akkor huszonegy éve apácza volt már. Tanúskodása bőséges, egyrészt közvetlen tapasztalataiból, más1 Századok, 1910. 1. füzet. 2 Századok, 1910. 1. füzet. 3 Wertner: Az Árpádok stb. 529. 1. « Mon. Vespr. I. 189—194. 1. — M. 1. 202- 203.