Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

18 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ rendjeivel s módját keresi, hogy János királyt s országát ne kelljen cserben hagynia. Végezetül megköszönte a János király részéről iránta s országa iránt kifejezett jóakaratot, szeretetet s igérte, hogy iparkodni fog meghálálni.

1 Zsigmond király ezen visszautasító beszéde után Statileo legalább azt szerette volna elérni, ha a király nem támaszt nehézséget az ellen, hogy lengyel katonákat szedhessenek. Tudatta a lengyel királylyal, hogy a szepesi kapitány, Kmita Péter hajlandó volna János királynak fegyvereseket adni. A király azonban anynyira óvta semlegességet, hogy figyelmeztette Kmitát, hogy az ő engedélyével nem szabad János királynak katonákat adnia; legfölebb azt , teheti meg, hogy az ő tudta, értesítése nélkül ad segítséget.

2 így azután Statileo követségi útja teljesen eredménytelen maradt. Még a jövőben sem lehetett lengyel segítséget várni. Legalább erre vallott Tomiczki nyilatkozata, a ki Drzeviczi Mátyás boroszlói püspöknek teljesen a király fölfogásának megfelelően írt a János királynak adandó segítségről. Sem pénzt, sem katonai segítséget nem lehet adni, mondotta, mivel az ország szegény, gyenge és mivel mindkét féllel szövetségben van, tehát nem szabad az egyik megsegítésére a másikkal ellenségeskedést kezdeni.

3 A meddőnek bizonyult követségi útról Statileo haza sietett. November 8-án Homonnán tartózkodott és jó reménységgel várta az események fejlődését. Ehhez azonban mindenekelőtt katonaságra lett volna szükség. Hogy János király fegyveres erejét gyarapítsa, levélben tett kísérletet a lengyel támogatás kieszközlésére. Tarnowszki Jánoshoz fordult s tudatta vele, hogy János király megindult Erdélyből és Buda visszafoglalására készül. Ehhez azonban külföldi katonákra is szüksége volna. Kéri tehát Tarnowszkit, küldessen 2000 jó lengyel lovast, 500 gyalogost, Lanczkoronszkival gyűjtessen 500 lithván íjast és 1000—2000 tatárt. Ö János király meghagyása szerint várakozik a seregekre s ezek Homonnán vagy Munkácson mindent készen találnak, a mire szükségök lesz; csak siessenek, mivel a késedelem sokat árthat János király ügyének. Ha a gyűjtött katonaság előzetes költségre szorul, adja meg neki, ő majd visszatéríti a kiadásokat; csak siettesse a csapatokat s ne hagyja János királynak hiába tölteni az időt.

4 Kevéssel utóbb újabb levelet írt Tarnowszkinak s tudatta vele, hogy János király Báthory 1 Acta Tomiciana, IX. 281-282. 1. 2 ü. ott, 283. 1. 3 U. ott, 283—284. 1. 4 U. ott. 328. I.