Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

17 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ János király a végső veszedelemben Zsigmond lengyel király­tól várt segítséget. A Pest mellett fekvő táborban, azaz Szentfalván, a honnan János király már 16-án írt a kassaiaknak, hogy a köve­tül Lengyelországba menő Statileónak kocsit adjanak, 1 augusztus 17-éről kelt levelében Verbőczy arról értesítette Tömiczki Pétert, hogy az ország állapotát teljes világításba fogja előtte helyezni Statileo János budai prépost, királyi titkár és tanácsos, a ki követül megy a lengyel udvarhoz. 2 A lengyel király a nyilvános fogadáson csak úgy, mint a titkos érintkezés alkalmával szavakon kívül mit sem adott János királynak. A nyilvános fogadás alkalmával sajnálatát fejezte ki János király helyzetén. Ö meleg érdeklődéssel, saját ügyeit is elhanya­golva foglalkozott a két király megbékítésével. De bámulja, hogy János király az ellenfél folytonos előkészületét látva, nem készült föl idején s annak erejéről, tervéről vele nem tanácskozott. Meg­fontolva mindazt, a mit Statileo az ellenség előhaladásáról, a német nemzetnek a magyarral való ősi ellenségeskedéséről elmon­dott, még inkább azon lesz, hogy János király és országa érdeké­ben mindent megtegyen, a mit csak tehet. De hát most, mikor az ellenség már az ország szivében van, valami kis sereg küldésével mit használhat? Nagyot pedig, még ha módjában volna is gyűj­teni, oly hamarosan, mint János király szeretné, nem küldhet. Megteszi azonban, a mit megtehet s azon lesz, mint eddig is, hogy megszüntesse a háborút, minden igyekezetével, tehetségével előse­gítse a békés megegyezést. Titkos kihallgatáson is fogadván Statileót, itt rámutatott arra a nehéz helyzetére, hogy mindkét királylyal rokonságban van, de meg országa beleegyezése nélkül meg sem tehetné, hogy a két királylyal való szövetséget megszakítva az egyikhez álljon s a másikkal ellenségeskedést kezdjen. Most még kölcsönnel sem támo­gathatja János királyt; magának nincs pénze, mivel saját országá­nak védelme is sokba kerül, mástól meg nem tud szerezni. Orosz­országban van ugyan serege, de ez nincs az ő rendelkezése alatt s igy ezért sem adhatja át János királynak, meg különben a tatá­rok ellen Lengyelország védelmezésére is szükség van rá. Legalább a télen át tartsa magát János király. Hiszen akkora országot, mint az övé, nem lehet oly hamar elveszteni. Azalatt majd tanácskozik 1 Gatalogus manuscript. bibliothecae reg. scient. universit. Budapest, II. 383. J. 2 Acta Tomiciana, IX. 254. 1. A pannonhalmi főapáls. főisk. évkönyve. 2

Next

/
Thumbnails
Contents