Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Klemm Antal: A vogul alárendelő viszony
A VOGUI- ALÁRENDELŐ VISZONY 135 3. Orosz hatás alatt sok oroszból átvett kötőszó kezdi a régi igenévi szerkezeteket és a mellérendelő szerkezeteket kiszorítani. Az alárendelő szerkezet tudvalevően minden nyelvben a mellérendelőből keletkezett, de esak grammatikai tekintetben, mert logikai tekintetben az ilyen grammatikai mellérendelés már alárendelés lehet, s így ezen szempontból az alárendelő szerkezet nem lett mindig a mellérendelőből. Sőt mi több, Paul szerint tiszta mellérendelés nem is létezik: «ein rein parataktisches Verháltnis zwischen zwei Sátzen in dem Sinne, dass keiner den anderen bestimmt, gibt es alsó nicht». (Prinzipien der Sprachgeschichte. 1909. 148. 1.) Wundt azonban tiltakozik ezen belemagyarázott logikai szempont ellen, mert szerinte: «diese (Hypotaxe) ist alsó ein rein syntaktischer und, da die Satzfügung stets zugleich Ausdruck bestimmter Gedankenbeziehungen ist, ein psychologischer, sie ist aber nicht im geringsten ein logischer Begriff». (Völkerpsychologie. 1912. ÍI. B. II. T. 313.) Ő az alárendelő szerkezetet általában a mellérendelőből származtatja s az összetett mondat fejlődésében 3 fokozatot vesz föl: 1. tiszta parataxist, 2. kötőszós parataxist, 3. hypotaxist, mely mindig kötőszós. A finn-ugor nyelvközösség korában igenévi szerkezetek és mellérendelő szerkezetek pótolták mai mellékmondatos szerkezeteinket, ezen mellérendelés azonban logikai tekintetben már alárendelés lehetett. Hogy a finn-ugor alapnyelv számára kötőszós hypotaxist is fölvehetünk-e, mint azt az indogermán ősnyelvre teszik, 1 ezen kérdésre az összes rokon nyelvek behatóbb vizsgálata adja majd meg a biztos feleletet. A logikai hypotaxisban lassanként bizonyos elemek kötőszókká fejlődtek. A vogul-osztjákban ez a fejlődési folyamat nem annyira magukból az illető nyelvekből indult ki, és medveénekek. Regnly Antal hagyatéka és saját gyűjtése alapján közzéteszi Pápay József. Budapest—Leipzig. 1905. Rövidítés : Pápay. A Magyarság Virági. Szedte Baróti Szabó Dávúd. Komáromban. 1803. (Baróti: M. Vir.) Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások. Összeszedte, És Meg Világosította Dugonics András. Szegeden. 1820.1—II. (Dugonics: M. Példab.) Vitézi Énekek És Elegyes Dalok. Összegyűjté Thaly Kálmán. Pest. 1864. I—II. (Thaly: Vit. Én.) Magyar Füvész Könyv. Debreczen. 1807. (Füv. K.) Veresmarti Mihály Munkái. Kiadja Ipolyi Arnold. Budapest. I. 1875. II. 1878. (Veresmarti I., II.) Magyar Közmondások. Szerkeszti És Kiadja Erdélyi János. Pesten. 1851. (Erdélyi: Közm.) Gyarmathi Balassa Bálint Költeményei. Szilády Áron. Budapest. 1879. (Balassi.) Régi Magyar Költők Tára. Közzéteszi Szilády Áron. (R. Magy. Költ. T.) 1 Brugmann : Kurze Vergl. Gram. d. indogerm. Sprachen. 1904. 650 s köv. 1.
