Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Schermann Egyed: A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a Szent Benedek-Rendnek ú. n. «nullius»-apátságai

SUHIACO RÖVID TÖRTENETE 101 óhajára 1364-ben odatelepedett német benczések emelték ki az apátságot, a kik már 1465-ben nyomdát létesítettek ott, az elsőt Olaszországban. Nevezetesebb ezen német szerzetesek közt az ausztriai Matzenben született Seyringer Miklós, a ki miután a bécsi egyetem tudós rektora volt, 1403-ban subiacói benczés lett, majd 1410-ben perjel, 1412-ben pedig apát. De már 1413-ban az egyházpolitikai harczok közepette Rocca di Mondragonebe menekült, a hol a törvényes pápa oltalma alatt mint perjel élt. Mikor pedig a konstanzi zsinaton elhangzott az óhaj a német kolostorok reformja után, V. Márton pápa az osztrák herczeg kérelmére 1418-ban Seyringert néhány társsal Melkbe küldte, hogy onnan megkezdjék a reformot, a mi teljesen sikerült is, mert a melki reform sok délnémet kolostorba ment át, sőt még Lengyelországba is. A subiacói német szerzetesek Farfát is megreformálták 1447-ben. 1514-ben a német szerzeteseket az olaszok kiszorították Subiacóból, mely a cassinói congregatióhoz csatlakozott. A gazdag apátságnak nagyon ártott az, hogy VI. Orbán pápa (1386-ban?) az apátok kinevezését a pápának tartotta fenn és kurialis hivatalnokokra bízta a kormányzást, III. Kalixt pedig 1455 ben egyik -bíborosnak kommendába adta. Ettől kezdve 1906-ig többnyire valamelyik bíboros volt a kommendator, ki a jövedelem jó részét élvezte és az egyházmegyét helyettessel kormányoztatta, de azért 1514. óta, vagyis a cassinói congregatióhoz való csatlakozás óta valóságos választott apátok is voltak a S. Scholastica-ban. A castellum, mely hosszabb időn át a pápák nyaralóhelye volt, a kommendatorok lakásává lett, a mennyiben ott tartózkodtak. A Subiaco nevű helységet VI. Pius pápa, ki mint bíboros szintén kommendator volt, várossá tette, ott a kommendator számára székesegyházat épített és 1789-ben Sz. Endre tiszteletére fölszentelte. IX. Pius és X. Pius egy ideig mint pápák voltak kommendator apátok, ez utóbbi 1906-tól haláláig, 1914-ig. A S. Speco, mint már említettük, a S. Scholastiea főkolostorral együtt többször leromboltatott. A XÍL században újra épült és ekkor Romanus apát elrendelte, hogy ott állandóan egy praepositus seu j)rior claustralis lakjék 12_ szerzetessel, kik a S. Scholastiea kolostorból kapjanak minden szükségeset. De mivel idővel bajos volt ennyi szerzetest eltartani, Landus apát IX. Gergely parancsára, ki ott megfordult, 6 szerzetest rendelt, kiknek birtokot is adott. így volt 1230-ig, midőn Bertalan apát látva a sok zarándokot, ismét 12 szerzetest rendelt egy perjellel és évi jövedelmet