Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén
hanem a megj avulás után vissza is térni rendjükbe és ha valóban megtértek, a rendnek általában vissza is kellett őket fogadnia. Az új törvény azonban a 20. pont végén kimondja, hogy az összes kiüzöttek vagy elbocsátottak római engedély nélkül sem saját szerzetükbe, sem másba nem vehetők föl többé, ha megjavultak is. így tehát a kiüzöttek, akár ünnepélyes, akár egyszerű fogadalmasok, a reguláris kötelezettségtől megszabadulnak ugyan, mert megszűnik minden kötelék köztük és a szerzet közt, ellenben a fogadalomra vonatkozólag azt kell mondani, hogy az ünnepélyes fogadalmas kiüzöttek egyáltalán nem szabadulnak meg fogadalmuktól, mert az ilyeneket a pápa nem szokta fölmenteni, ha kérik is, az egyszerű fogadalmasok pedig a congregatiónak 1896. jan. 10-én tett nyilatkozata szerint szintén nincsenek az elbocsátás tényével eo ipso fölmentve fogadalmuktól, hanem külön kell ezt kérniök Rómában, mert minden szerzetes fogadalom fenn van tartva a pápának. A törvény utolsó pontja a szerzetesnök kiűzéséről és elbocsátásáról szól. Náluk a fontos külső okokat és a javíthatatlanság tényét a főnöknőnek és tanácsának titkos szavazással kell megállapítania és ha az illető ház az Ordinariusnak van alávetve, akkor csak ő neki, ha pedig férfi rendnek van alávetve, akkor mind az Ordinariusnak, mind pedig a szerzetes főnöknek meg kell vizsgálnia, vájjon csakugyan fennforognak-e a kellő okok és a kimondott ítélet csak a szerzetesek congregátiójának megerősítése által válik jogerőssé. Csakis külső nagy botrány esetében küldhető el a bűnös szerzetesnő bírói eljárás nélkül a püspök beleegyezésével, de ekkor is azonnal római jóváhagyást kell kérni. *** Ha végig tekintünk a hozott sok törvényen, azt látjuk, hogy a pápa mindenképen szilárdítani és emelni törekedett a szerzetes intézményt, mert egyrészt a szerzetekbe való belépést tetemesen megnehezítette és hívatlanok elől elzárta az utat, az önkéntes kilépést is nehezítette, hogy a szerzetek esetleg tehetséges és kiváló tagjaikat könnyen el ne veszítsék, másrészt pedig az elbocsátást megkönnyítette, hogy romlott és fegyelmetlen tagok ne ártsanak anyagilag vagy erkölcsileg a testületeknek ; a kellő kiképzést biztosítja, a fegyelmet szilárdítja, a lelkiismereti szabadságot pedig jelentékenyen tágítja. Dr. Schermann Egyed.
