Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén

engedély nélkül, most már sokféle hivatal elnyerésére is el van zárva előle az út; s így, mivel ezután már nem oly csábító a saecularisatio által való kilépés, a mennyiben sem székesegyházakban, sem basilikákban, sem püspöki udvarokban, sem papnevelőintézetekben vagy pápai főiskolákban külön pápai engedély nélkül nem lehet többé hivatalt vállalni, remélhető, hogy kevésbbé lesz kívánatos az ilyen kilépés, mert a kit a nagyravágyás ösztökél, az a kanonokságra vagy egyéb kitüntetésekre való kilátás nélkül valószínűleg egyéb lelkipásztori teendők miatt sem lép ki, mert ilyeneket mint szerzetes is végezhet. 1910. ápr. 5-én pedig a szerzetesek congregatiója az előbb említett határozatot azokra a congregatiókra és intézetekre is kiterjesztette, melyeknek tagjai csak ideiglenes fogadalmat, vagy puszta állhatatossági esküt vagy az intézetben vagy congregatióban való megmaradás ígéretét teszik, föltéve, hogy áldozópapok vagy nagyobb rendekkel biró papnövendékek és hogy már hat év óta kötelezi őket az említett fogadalom, eskü vagy ígéret.

1 1912. szept. 1-én a congregatio az ideiglenes saecidarisatióra vonatkozólag kijelentette, hogy ha valamely ünnepélyes fogadalmas szerzetes apostoli engedélyivel a szerzetesöltöny levetése után egy ideig a kolostoron kívül él és a püspöktől engedélyt kapott misézésre és egyéb papi ténykedések végzésére, akkor a püspöknek nemcsak joghatósága van fölötte, hanem dominativ hatalma is, úgyhogy in vim voti is parancsolhat neki, bár az apóst, iratban ez nincs kifejezve.

2 b) A Jcényszeríteti kilépés. Mivel a szerzetesrendekből és intézetekből való kiűzésnek vagy elbocsátásnak a jogban, különösen VIII. Orbántól megállapított összes követelményei és alakszerűségei nem tarthatók meg könynyen, azért a szerzetesek congregatiója jónak látta, hogy egyszerűbb és a mai viszonyoknak jobban megfelelő szabályokat állapítson meg. Az 1911. márcz. 3-án tartott teljes ülésben a következőt határozta el : 1. Az ítélet kimondására illetékes bírói testületet az egyetemes rendfő és legalább négy definitor, azaz tanácsos alkotja; ha a tanácsosokban hiány áll be, akkor az elnök a meglévő tanácsosok beleegyezésével más szerzeteseket válaszszon helyükbe.