Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén

kötelességekkel és terhekkel s azokhoz magukat lassanként szoktassák s vallásilag kiképezzék magukat. Ennélfogva az ujonczokat mindenütt elsősorban vallásos nevelésben képezték és vallási gyakorlatokkal foglalkoztatták: bizonyos módon és mértékben erkölcsi tökéletesedéstant, továbbá az illető testület, intézet szabályait és történetét s esetleg egyéb vallásos tárgyakat kellett tanulniok és az összes istentiszteleti ténykedésekben résztvenniök, főleg pedig a szóbeli és elmélkedő imádságot gyakorolniok. De mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a sok vallásos gyakorlat, még ha változó is, mégis kifárasztja a fiatalság elméjét, lelohasztja a figyelmet és a készséget, másrészt pedig némi tanulmányok azon haszonnal járhatnak, hogy az illetők el ne felejtsék a tanultakat, tehetségüket és szorgalmukat pedig bebizonyíthassák, azért a szerzetesek congregatiója 1910. aug. 27-én kötelezőkké is tett némi tanulmányokat. 1. Az ujonczok az ünnepek kivételével naponként egy órát magántanulásra fordítsanak. 2. A tanulást a magister vagy helyettese, kik kellően képzettek legyenek, vezessék, vagy még jobban valamely gymnasiumi tanár, ki a házban vagy közelében lakik. Ö az ujonczokat hetenként háromszor egy-egy órára egybegyűjtve iskola módjára tanítsa vagy legalább kikérdezze. 3. Bár ez nem lehet igazi iskola, mégsem puszta önmegtagadási gyakorlat ; tehát úgy kell berendezni, hogy egyrészt az ujonczok szorgalmasan tanuljanak s hasznot merítsenek belőle, másrészt pedig atanárok megfelelő módszert alkalmazzanak, mindegyiknek tehetségéről és szorgalmáról ítéletet alkossanak maguknak és haladását gondozzák. A tanulmányok neme pedig minden egyes szerzetes intézet természetének feleljen meg. Ajánlatos a hazai nyelvnek és a papjelöltek számára a latin és görög nyelvnek tanulása akár a nyelvtan ismétlése által, akár pedig azon szentatyák és régi egyházi írók olvasása által, kik a nyelv szépségében is kitűntek, mint pl. szent Ambrus, Ágoston, Jeromos, Lactantius, aranyszájú szent János, Özséb történetíró és hasonlók ; továbbá szent Lukács evangéliuma és az Apostolok cselekedetei görögül. Mindehhez nagy haszonnal járulhatnak Írásbeli gyakorlatok. Ha ezeket akár hazai akár latin nyelven megfogalmazva akár olvassák, akár betanulják, ez nagyban fokozhatja a tiszta kiejtést és a nyilvános föllépésben való ügyességét. Továbbá hasznos lesz, ha az ujonczok a hazai nyelv használata helyett néha latinul társa-