Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Sárközy Pál : A különbségi szorzat oszthatóságáról

szám kerül. A P különbségi szorzat tehát minden esetben oszt­ható a p-nek -ik hatványával. Ha most a p és q relativ törzsszámok, akkor a megfelelő hatványaik szorzatával is osztható a P különbségi szorzat. Ezen tételből következik, ha = p 2 = 3, p 3 = &...p v az n-nél kisebb törzsszámok, akkor bármely n egész szám különb­ségi szorzata osztható ezen szorzattal i, v D. -TI* íZt^M^M (3) A különbségi szorzatok e képlet alapján n kező számokkal oszthatók : 10-ig a követ­Z) 3 = 2 D t = 2 2. 3 Z> 5 = 2 4 3 2 D 6 = 2 e 3 3.5 A = 2 9 3 5.5 2 A = 2 1 2 3 7.5 3.7 A = 2 1 6 3 9.5 4.7 2 Ao = 920 3 1 2.5 5.7 3 Ezek egyúttal a legkisebb különbségi szorzatok. Ezeket, az előjelet nem tekintve, akkor kapjuk, ha az adott elemek a termé­szetes számsor egymásután következő számai. Mindezekből következik ezen egyenlőség : (4) 111. .1 1 a a 2 . a w~~ 1 1 2 2 2.. . 2 , l~ 1 1 (a+1) (a+1) 2 . . (a+1)"­1 A,= 1 3 3 2.. = 1 (a+2) (a+2) 2 . . (a+2)"­1 1 n n 2. 1 (a+w— -1) (a+n—l) 2. . (a+w— I)"­1 Tehát a második determináns alak független az a értékétől. Ezt úgy is láthatjuk, ha a D n-et, mint a-nak függvényét oszlopok szerint differentiáljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents