Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)
lanság ezekre is kiterjed, az : veritas theologice omnino certa. 1 Az elsőrendű tárgyak közül Guzmicsnál nincs baj, de a másodrendűek közül jóformán valamennyiben beleesik a. Franzelintől említett error gravissimusba. Tagadja ugyanis az egyház csalatkozhatatlanságát 1) in quaestione facti, a min annak elbírálását érti, vájjon egy joggal kárhoztatott tévedés tanítója a maga tételét, a mely obiective téves, csakugyan abban az értelemben tanította-e, a mint azt az egyház kárhoztatta ; 2) in doctrinis adiaphoris, a mivel a kinyilatkoztatással összefüggő természetrendi (bölcseleti, természettudományi, történelmi stb.) igazságokat akarja jelenteni ; 3) in factis dogmaticis ; 4) in canonizatione sanctorum ; 5) in rebus rituum et disciplinae. (Theol. Fund. 341-—343. 1.) A szerzetesrendek jóváhagyását, a mely pedig szintén idetartozik, nem említi. Az első' pontot a jansenisták hánytorgatták s az egyház Ítélete ellen villámhárítóul használták, a míg lehetett. Guzmics szavait mérlegelve azt látjuk, hogy nála ez nem annyira kath. tan tagadása, mint inkább egyszerű félreértés. Ö t.i. úgy fogja fel a dolgot, hogy ki mit gondol s szavaival mit akar mondani (sensus subiectivus), mindenkinek legbensőbb ügye, a mely nem eshetik az egyházi tanítóhivatal illetékessége alá. Ezzel azonban nyitott ajtót dönget, mert az egyház nem is ezt a sensus subiectivust teszi vizsgálat, majd ítélet tárgyává, hanem az illető tételek sensus obiectivusát. 2 A jansenisták ebbe sem akartak belenyugodni. Elismerték, hogy az egyház joggal itéli el ezt vagy azt a tételt, de hogy egy író szavainak sensus obiectivusát csalhatatlanúl állapítaná meg, azt tagadták. Ezzel akarták a mesteröket ért egyházi censura erejét meggyöngíteni. Guzmics ezt valahogyan rosszúl értette s a sensus subiectivus belekeverésével olyan beállításban adja a dolgot, a milyenben nem volt vita tárgya s most sem az. Az adiaphorikus kérdésekben felfogása az, hogy még ha össze1 Franzelin szavaival élve : «veritas est theologice ita certa, ut eius negatio error esset gravissimus vei ex plurium sententia etiam haeresis, quamvis hactenus explicite haéreseos damnata non sit». Franzelin : Tractatus de divina traditione et scriptura. Romae, 1875. II. kiad. 123. 1. 2 «Cum statu i tu r Ecclesia in eiusmodi textu (in textu s. d. dogmatico) diiudicando infallibilis, etiam quando illum damnat in sensu ab auctore intento, sermo non est de facto, num hic ve ille fuerit révéra libri auctor, neque de sensu auctoris subiectivo, qui in eius animo. versatur, sed de sensu obiectivo, quem verba vi contextus secundum régulas legitimae interpretationis exprimunt.» Hurter : Theologiae Dogmaticae Compendium, I. 1 0 kötet, 304. 1. — V. ö. Straub: De Ecclesia Christi, II. köt., 251. 252. 1.
