Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

tustól adott, isteni eredetű értékek pusztulását, mert ez a megnyirbálandó pápai jogkör ebben a megnyirbálandó részében történelmi fejlődés eredménye s nagyon is földi eredetű : részben a korviszonyok szülték, részben a pápák túlkapásai, hatalmi törekvései. (U. o. VI. füz. 47. 48. 1. ; A vallási eggyesülés ideájának... visgálgatása, 111. 1.) Igen eredeti, a mit egy helyen (Egyh. Tár, VII. füz. 54. 55. 1.) a pápaválasztásról mond, s a miből szintén kitűnik, hogy a pápa törvényhozó hatalmát az egyetemes zsinat útján a legfontosabb dologban is megköthetőnek tartja. Általánosságban helyesnek itéli, hogy a bíborosok választják a pápát. Csak az a bökkenő, hogy a mai rendszer mellett a bíborosok nagyobb része olasz. így persze más nem igen lesz pápa, csak olasz. Guzmics e tekintetben magáévá teszi egy névtelenül megjelent német munkának

1 következő gondolatát : A pápát a jövőben is a bíborosok válasszák, de ezeket már többé ne a pápa creálja, hanem az egyes nemzetek katliolikusainak számarányához képest — pl. egy millió katholikusra egy bíborost számítva — az illető nemzet püspökei és papjai, a kik egy-egy helyre talán kettőt vagy hármat jelölnének, s az uralkodó döntené el, a két vagy három jelölt közül ki legyen a bíboros. Guzmicsnak ez az idea igen tetszik, mert egy csapásra megszüntetné az olaszok túlsúlyát és mert igen siettetné az elszakadt nemzetek visszatérését az egyházba. A német író ezt az utóbbi okot 1 A munkának, melyről itt szó van, teljes czime (Guzmics csonkán közli) ez : «Wie soll es mit der Papstwahl in nächster und ferner Zukunft gehalten werden?» Megjelent névtelenül Stuttgartban, 1822-ben, C. C. aláírással és ezzel a megjegyzéssel : «Beantwortet von einem kath. Geistlichen». A könyv Metzler kiadásában jelent meg. Hogy ki ez a névtelen, illetőleg ki rejtőzik a C. C. jegy mögött, minden utánjárásunk mellett sem sikerült megtudnunk. Magánoldalról felhívták figyelmünket Benedikt M. Werkmeister-re. Utána nézve Werkmeister dolgainak, magunk is azt hisszük, hogy ez a gondolat alighanem jó helyen próbálkozik. Benedikt M. Werkmeister 1745-ben született. Benczés volt, majd világi pap lett, mint ilyen egy ideig Stuttgartban udvari hitszónok volt, 1796-ban plébániát kapott. Meghalt Stuttgartban 1823-ban. Nagyarányú, de az egyház szellemével és tanításával hadilábon álló irodalmi tevékenységet fejtett ki. Könyveit szerette névtelenül megjelentetni. Minden jel szerint megvan a nagvfokú külső és belső valószínűsége annak, hogy a szóbanforgó munka szerzőjét benne sejtsük. Igazi bizonyíték híján azonban ez csak feltevés marad' A Werkmeisterre vonatkozó adatokat v. ö. Hurter : Nomenciator ect., V.

3 köt. 1043—1045. 1. ; Wetzer und Welte : Kirchenlexikon, XII.« köt., 1331. 1332. I. ; különösen pedig Brück : Die rationalistischen Bestrebungen im katholischen Deutschland. Mainz, 1865. 21—27. 1.