Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)
egyik, hol jobban a másik, hol meg minci a kettő — meg is adják erre az alapot. Guzmics ebben a pontban a propositio certa jellegével biró általános tanítástól eltér. Jézus Krisztusban látja természetesen a szentségek szerzőjét, de mégis úgy, hogy nem lát semmi különösebb kivetni valót azok felfogásában, a kik a tridentinum után is egyik-másik szentségnél az instutitio mediata (az apostoloknak, illetőleg az egyháznak adott felhatalmazás és utasítás útján való rendelés) mellett foglalnak állást. (Theol. Dogm. II. 194—197. 1.). Ö maga, bár nem elég következetes ebben a kérdésben, úgy látszik, csak a házasság szentségénél vallja ezt a közvetett rendelést. Ebben azonban alkalmasint az a téves meggyőződése vezeti, a melynek értelmében a kiszolgáltató (minister saeramenti) ennél a szentségnél is a pap. így fogva fel a házasság szentségét, persze bajos dolog közvetlen rendelése mellett akár a Szentírásból, akár a szent hagyományból érvelni. Elmondván a fentiekben mindazt, a mit a szentségekkel kapcsolatban Guzmicsnak mint theologusnak megértése s tárgyilagos megítélése czéljából elmondani szükségesnek látszott, áttérhetünk immár a kinyilatkoztatás, a kegyelmek és szentségek, nemkülönben a krisztusi hatalom letéteményesének, az egyháznak, helyesebben szólva Guzmics idevágó tanításának kissé behatóbb megbeszélésére. Az egyházról szóló tan a keresztény katholikus dogmatikának egyik legfontosabb, legéletbevágóbb fejezete. Guzmicsnál, ha mint theologusról van róla szó, a tárgynak magában is rendkívüli jelentőségéhez hozzájárul még az is, hogy ez a pont az ő theologiájának legkényesebb pontja. Itt bontakozik ki a leghatározottabban az a Guzmics, a kiről értekezésünkben adott alkalommal, első sorban épen az egyházról szóló tanítására gondolva, azt mondottuk, hogy •— saját hibáján kívül —- a febronianismus, a josephinismus emlőin nevelődött. A mit ezzel az anyatejjel magába szítt, itt üt ki rajta a legkézzelfoghatóbb módon. De tartsunk sorrendet. Mi Guzmics szemében az egyház? «Nomine ecclesiae, recepto iam vocis usu, societas intelligitur hominum, morális et religiosa, internis doctrinae articulis et praeceptis, externisque disciplinae legibus, et cultus divini symbolis, velut fídei et charitatis vinculis Pohle : Lehrbuch der Dogmatik. III. 4 kötet, 51—57. 1. — Sasse : Institutiones Theologicae de Sacramentis Ecclesiae. Friburgi Brisgoviae, 1897. I. kötet, 124—132. 1.
