Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

tamen, intuitu iustitiae Christi nobis imputatae, renatis haud imputetur. Et hoc sensu reiecit concilium doctrinam protestantium de peccato originali ; minime vero eo, quod in concupiscentia reposuerint». (Theol. Dogm. I. 242. 248. 1.). Az okoskodás, illetőleg a tridentinumnak maga melletti megszólaltatása azonban a legkevésbbé sem sikerült Guzmicsnak. A canon vége — megengedjük — a Guzmics szellemében való szerepeltetését a concupiscentiának nem tartja, a mi a stilizálást illeti, kellőleg szem előtt, helyesebben mondva nincs direct az ilyen felfogás ellen irányítva, de érdemileg tiszta a helyzet. A concupiscentia önmagában vagy bűn, vagy nem az. Ha nem az, akkor Guzmics theoriája.meg nem állhat, hiszen a concupiscentiára mint magában véve is bűnre van alapítva. Ha pedig az, mint Guzmics felfogása kívánja, akkor meg a concupiscentia bűn volta ellen a tridentinum (Sess. V.) második és harmadik canonja alapján támasztható s föntebb már érintett nehézségeket most egészen mellőzve — belebotlunk épen ebbe az ötödik cannonba. T. i. ha bűn a concupiscentia, akkor mithogy a canon szerint a keresztségben «eltöröltetik mindaz, a mi igazi és tulaj donképen vett bűn számba megy», semmiképen sem lehetne meg a megkereszteltekben. Minthogy pedig tagadhatatlanul meg% van ezekben is, következik, hogy a meg nem kereszteltekben sem lehet igazi és tulaj donképen vett bűn, mert különben a keresztségben a lélekkel közölt kegyelem szükségképen eltörölte volna. A canon vége tehát, a melyet Guzmics a maga javára szeretne magyarázni, szerzőnknek utoljára idézett szavait figyelembe véve egészen más megállapításra ad alapot, mint a mire ő akarná felhasználni. Világos t. i., hogy a különbség Luther álláspontja és Guzmics felfogása között az eredeti bűn természetét illetőleg mindössze az, hogy Guzmics szerint ez a concupiscentia a renatusokban már nem bűn, Luther szerint pedig ezekben is az. Luther tanítása, minthogy a zsinat határozatának egyenesen ez a tárgya, haeresis ; Guzmics felfogása, minthogy a zsinati határozat a concupiscentia ilyetén szerepeltetését direct és kimondottan nem tartja szem előtt, bár a katholikus tanba ütközik, nem haeresis, hanem theologiai műnyelven szólva : doctrina haeresi proxima. Ez Guzmics tanításának az eredeti bűn tárgyában végeredményben a classificatiója s egyben e tárgyról szóltunkban a legfontosabb megállapításunk. E mellett főleg az ő kézenfekvő jóhiszeműsége ragadja meg a figyelmünket, a melyet erőltetett, de hévvel s nagy apparátussal felépített magyarázatai igazolnak. Mindenáron azon van,