Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

löket érintő következményei szempontjából az egyház tanítása s Guzmics álláspontja között mutatkozik. Az első emberpár bűnének azonban nemcsak magukra az ősszülőkre lettek siralmas következményei, mi, ivadékaik is nyögjük őket. A kereszténységnek egyik alapvető dogmája, hogy Ádám bűne szomorú örökségképen titokzatos úton-módon minden emberre átszármazik. Mindenki — az Úr Jézusról s a boldogs. Szűzről itt nincsen szó — ebben a bűnben születik, tisztán azon az alapon, hogy Ádámtól-Évától ered. Ezt a bűnt, eredetünk e gyászos velejáróját, eredeti bűnnek nevezzük. E körül az eredeti bün körül forog Guzmicsnak egyik nagy theologiai tévedése. Szó sincs róla, nem tagadja az eredeti bűnt, de ennek felfogása s mibenlétéről, természetéről adott magyarázata szeges ellentétben van a katholikus tanítással. Szerinte a katholikus tan e pontban voltaképen igen egyszerű és világos, de a theologiai iskolák, kivált a scholasztikusok, fellengzős fejtegetéseikkel — a modern phraseologia úgy mondaná: szőrszálhasogatásaikkal -— elhomályosították. «Doctrina de peccato originali scholarum subtilitatibus multum obscurata est.» (Theol. Dogm. I. 222. 1.) Ő épen ezt a mesterségesen támasztott homályt szeretné eloszlatni és -— jól jegyezzük meg — az egyház tanítását a maga egyszerűségében, világosan, érthetően bemutatva megmagyarázni és megértetni. Szinte tragikus, hogy épen e tiszta szándékú és jóhiszemű munka közben jön ellentétbe a katholikus felfogással. Nem lehet most czélunk az egyház tanítását az eredeti bűnről egész terjedelmében ismertetni, egyet-m ás t azonban kénytelenek vagyunk felhozni, mert ha e tan néhány fontos részletét nem tartjuk világosan szem előtt, könnyű volna Guzmicsot túlságos szigorúan, valamelyes igazságtalan egyoldalúsággal megitélni.

1 Az egyház tanításából valóságos hitágazat, dogma, hogy van eredeti bün. Dogma továbbá, hogy ez az eredeti bűn bennünk is valóságos bün, «igaz értelemben vett bün, mely minden emberhez eredetével együtt hozzátapad, minden embert beszennyez és Isten előtt gyűlöletessé tesz, az örök életből kizár».

2 A trienti szent zsinat ugyanis hitágazatként ünnepélyesen kimondotta : «A ki azt mondja, hogy Ádám bűne egyedül neki és nem egyúttal ivadékának is ártott ; és hogy az Istentől nyert szentséget és igazságot, melyet elvesztett, 1 Zoltvány pl. véleményünk szerint túlságosan keményen itél róla e kérdésben. V. ö. i. m. 145. 146. 1. 2 Katschthaler-Kiss: Katholikus ágazatos hittan. Budapest, 1897. II. köt. 23.1.