Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

Az sem tetszik neki, hogy egyesek már az ő korában — mint mondja, Voltaire nyomán — a világot öregebbnek tartják, mint a Szentírás elbeszélése után tartani szokás. (U. o.) Az ember származására vonatkozólag a majomelméletet s az evolutio gondolatát ismeri, de természetesen — főleg az ő korára vonatkoztatjuk ezt — igazi, érdemleges tárgyalás nélkül napirendre tér felette. (Egyh. Tár, V. fűz. 19. 1.) A ki figyelembe veszi, hogy Guzmics nem ma ír, hanem a mult század huszas-harminczas éveiben, nem akad fönn ezen, sőt dicsérettel kell kiemelnie azt a nyugodtságot és elfogülatlanságot, a melylyel Guzmics ezekről a. dolgokról beszél. A fő nála az idetartozó dogmatikus tanítás ; a részletekben is megvan a maga meggyőződése, de ezt oly szelíden s annyi mérséklettel képviseli, hogy — korát tekintve •— minden tiszteletre méltó. Erősen érvényre jut e részben is Guzmicsnak abbéli törekvése, hogy csak a positiv tant adja elő, az ehhez fűződő, sok tekintetben nagyon elágazó discussiókat pedig lehetőleg teljesen elmellőzze.

1 A teremtéstörténetbe vágó e néhány gondolatnál sokkal fontosabb s Guzmicsra mint theologusra hasonlíthatatlanúl jellegzetesebb az a felfogás, a melyet a teremtő Isten kezéből kikerült első emberpár eredeti állapotáról vallott s munkáiban hirdetett. Ősszüleink a kath. egyház tanítása szerint a megszentelő malaszt ajándékában részesültek. Ez hitczikkely, dogma. «Ha valaki nem vallja — tanítja a trienti szent zsinat — hogy az első ember, mivel a paradicsomban Isten parancsát áthágta, a szentséget és igazságot, melybe helyeztetett, rögtön elvesztette... ki legyen közösítve».

2 1 A teremtéstörténettel kapcsolatban pl. felveti azt a kérdést, mikor teremtette Isten az angyalokat. Röviden szól erről is, de azzal végzi, hogy : «caeterum quaestio parum utilis in medio relinquenda». (Theol. Dogm. I. 144. 1.) Ugyanígy bánik azzal a kérdéssel, van-e az angyaloknak testök. 0 maga (u. o. 145. 1.) azt hiszi, hogy valamelyes testök van, s véleményét néhány szóval meg is okolja, de úgy vélekedik, hogy «haec (t. i. az ő argumentumai) cui non sufficiunt, salva fide potest contrarium tenere, aut quaestioni, curiosae potius quam utili, perinde supersedere». A hozzáértő különben azonnal látja, hogy a mikor Guzmics az angyaloknak «testet» tulajdonít, egy theologiai véleményt követ, a melynek régente sem volt sok hive. Természetes, hogy nem emberi «test»-ről van itt szó. Valami más, szellemibb dolgot gondoltak ezen azok, a kik egyes kifejezéseket félreértve az angyalokról azt hitték, hogy van testök. 2 Si quis non confitetur, primum hominem Adam, cum mandatum Dei in paradiso fuisset transgressus, statim sanctitatem et iustitiam, in qua constitutus fuerat, amisisse... anatéma sit. Cone. Trid. Sessio Y. Decret. de pecc. orig. can. 1. Megjegyezzük, hogy ez egyházi definitio magyar fordítását fönt a szövegben Katschthaler-Kiss «Katholikus ágazatos hittan»-ából vesszük. Érteke-