Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

sal több sikerrel kecsegtetett. Ezt nem szabad szem elől téveszteni, a mikor pl. (A vallási eggyesülés ideájának és a róm. kath. és protest, keresztények között fenálló uniónak vizsgáitatása, 29. 30. 11.) «szelídebb, emberibb» értelemben hajlandó venni a dogmákat. Dogmát örökkön-örökké csak egy értelemben szabad venni és hirdetni, t. i. abban az értelemben, a mint az egyház megállapította, mert ez az igazság. De ne feledjük, hogy Guzmics nem csak a szoros értelemben vett dogmákat mondja dogmáknak. Ez érteti meg következő kijelentését is: «Tarn erratur per excessum, quam per defectum ; et si infidelitas peccatum est, impertinens fidei zelus, utpote pacis et charitatis inimicus, grandius malum est.» (Theol. Fund. 406. 1.) Ez arra készteti, hogy, hacsak nem definiált dogmáról van szó, ne vegye mereven a dolgot, mert ez szerinte sok esetben annyi volna, mint a magunk véleményét másokra illetéktelenül reáerőszakolni. Az ember kénytelen ilyen békülékeny, türelmes lelkület szépségét elismerni s álláspontjának helyességét, a mikor t. i. igazán csak emberi véleményről, pl. merőben tudományos eredményről van szó, megengedni, de épen így kénytelenek vagyunk e nézet veszedelmére és egy nagy tévedésére rámutatni. A Guzmics-féle felfogás veszedelme — nála, a febronianismus, josephinismus, a német philosophia hatása alatt fokozott mértékben is — abban fenyeget, hogy valóságos dogmát néz ilyen tágabb értelemben vett dogmának s akkor a kiegyezés, az alku már e körül forog. A tévedés pedig abban áll, mintha a catholicum csak dogmákat ismerne s mintha az egyház tanításának azt a részét, a mely nem, vagy még nem definiált dogma, a katholikus hit sérelme nélkül szabadon tehetnők discussio tárgyává. De a dogmáról lévén szó, rá kell mutatnunk egy még jellegzetesebb s még fontosabb körülményre, mint a minő Guzmics terminológiájának most megbeszélt határozatlansága. Ártatlanúl hangzik, pedig, végig gondolva, a gondolat mélyére hatolva, olyasmit mond ki, a mi a modernismus gondolatával édes testvér.

1 «Simplicius ac brevius versabar — írja Dogmaticája előszavában — in iis doctrinis exponendis, quae aut nullis, aut exiguis subsunt difficultatibus, et de quibus utcunque consona sunt philosophorum, theologorumque cuiusvis coetus iudicia; quas vero, seu scholarum subtilitatibus, opinionumque commentis obscuratas, seu 1 V. ö. X. Pius pápa «Paseendi» encyclikáját. — A gondolat azonossága miatt 1. A pannonhalmi főapátsági főiskola 1910/11. évi évkönyvében (162—188.11.) «A modernismus» czímen irt tanulmányunk 177. I. •à