Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

elem. Itt most mindenekelőtt arra gondolunk, a hogyan Guzmics az észnek, a vallás s a hit dolgaibari való szerepét megitéli. Ebből a szempontból a josephinisztikus kor téves, de jóindulatú theologiájára, mely, mint mondottuk, a seholasztika kipróbált hittudományi rendszerén mint meghaladott valamin lesajnáló gesztus kíséretében könnyedén túltette magát, roppant jellemző az a zavar, mely példának okáért a vallás keretébe tartozó, de észigazság számba menő tételek körül (religio naturalis) ezen a theologián észlelhető. Az ember azt várná, hogy az a híres kanti philosophia, mely állítólag a középkor áthagyományozott fogalmi készletében tabula rasat csinál, a maga sokat dicsért criticismusával tisztázza a fogalmakat s diadalra segíti a tiszta észt. S e helyett a philosophiai criticismus nyomdokán meginduló theologiában a zavar nagyobb, mint valaha volt. Guszmics sem kivétel e tekintetben. Isten léte, de még inkább a lélek halhatatlansága, az akarat szabadsága, a melyeket mind lelkes meggyőződéssel vall, hol tisztán az ésszel is világosan felismerhető igazságoknak, hol meg nem ilyeneknek vannak feltüntetve. Mintha attól félne, hogy e kérdéseknek a régiek szellemében, az ész javára történő határozott megoldásával megnyergelt lovat ád az amúgy is tűrhetetlenül arrogáns rationalismus alá. «A' hit

7 dolgai között — írja egy helyen (A' keresztényeknek vallásbeli egyesülésekről írt levelek az evangéliumi keresztény tolerantziának védelmezőjéhez, 21. 1.) eggyetlen eggy sincs olyan (talán az Isten' létét, 's annak némű tulajdonságait, és a' gondviselést kivévén) mellyről a' természetes okosság telljes meggyőződést szerezne.» Ez a felfogás különféle formában gyakran kifejezésrejut nála. «Libertás hominum, creatio, Providentia, immortalitas .. incertasunt, nisi revelatio confirmet.» (Theol. Fund. 431. 1.) A lélek halhatatlansága «non est obiectum scientiae, sed potins fidei.» (Theol. Dogmát. III., 63. 1.), E kérdésekre: van-e Isten? halhatatlan-e a lélek ? véleménye szerint csak a hit adhat biztos feleletet.

1 Nem szabad azonban Guzmics ilyetén kifejezéseit készpénz1 Ma már dogmánk van arról, hogy Isten léte tisztán a természetes ész segítségével biztosan és világosan felismerhető. «Si quis dixerit, Deum unum et verum, creatorem et Dominum nostrum, per ea quae facta sunt, naturali rationis humanae lumine certo cognosci non posse : anathema sit.» Cone. Vatican. Sess. III. de revelatione, can. 1. (Denzinger-féle Enchiridion Symbolorum ect. 10. kiad., 480. 1.). Guzmics idejében azonban ez még nem dogma s így, noha tudományos szempontból a dolog nagyon meglepő, nem kell túlságosan fennakadni azon, hogy Isten létével s a természetes vallás többi tételeivel körülbelül egyformán bánik.