Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Harcz nemzeti nyelvünk tisztaságáért

szavakon kívül is — nemcsak tűrhető, hanem teljesen jogosnak és helyénvalónak tekinthető. Ilyenek elsősorban azok az idegen szavak, melyeknek teljes fogalmi tartalmát magyar szó nem födi. így pl. a naiv szó fogalmát gyakran kifejezhetem a magyar : természetes, mesterkéletlen, gyermekded, nyíltszívű, együgyű, korlátolt s más efféle szavakkal ; de van eset, hogy egyik sem teljesen megfelelő, főleg akkor, midőn a naivságban foglalt fő fogalmi jegyeket: az ártatlanságot, tudatlanságot és eredetiséget együttesen akarom jelezni. Vagy ilyen szó pl. a humor is, melynek fogalmi tartalma még több jegy összetételétől alakul. így a modern szót is gyakran pótolhatom: jelenkori, mostani, új — vagy újabbkori, divatos — magyar szavakkal, de olykor egyik sem kifejező ; mert pl. ha azt mondom, hogy x. y. igazi modern asszony, sem korát, sem divatos ruházkodását nem akarom érteni, hanem egész lényét, gondolkozásmódját, vágyait stb. S e példák számát még szaporíthatnók, de czélunk itt nem a szótári lajstromozás. Ismét más eset az, hogy az idegen szóban olyan jelentésbeli árnyalat van, melyet a helyette némelyektől használni szokott magyar szó teljesen szabatosan nem fejez ki. Ilyenkor is jogos tehát az idegen szó használata. így pl. az acclimatizál szó helyett, növényekről vagy állatokról beszélve, a magyar : meghonosít, hozzászoktat — szavak nem egészen szabatosak. Vagy mikor királyunk udvari estélyeken cerclet tart, nem mondhatom egyszerűen, hogy : társalog, legfölebb hosszas körülírással : körüljárva meg-megszólít egyeseket. Vagy a magasból mélyebbre szállva : a parádés kocsis nem ugyanaz, mint az úri vagy urasági kocsis, mert a nagy uraságnak több kocsisa is van. A mostani háborús világban sokat emlegetett entente (cordiale), mely az «entendre» (intendere [animum]) igéből származik, nem fordítható egyszerűen egyetértés-sel vagy megegyezés-sel. Szintígy kifogástalanul használhatjuk a tréfa és gúny czéljára szolgáló idegen szavakat. Ilyen pl. a lurkó szó, mely a nép nyelvébe is átment (nagy lurkó ő kelme !), vagy pl. povedál (: érthetetlenül össze-vissza beszél), czerimonia (nem sokat czeremóniázott), virtus (ahhoz nem kell nagy virtus), svihák (a sárosmegyeiek gúnyos neve) stb. A gúny czélzatával, vagy a jellemzés kedvéért ilyen idegen szavak, mint tudjuk, még költői művekben is előfordulnak. így pl. Kisfaludy Károly a Kérők cz. vígjátékában a különben derék magyar Perföldy Tóbiást figurázza ki. Az ilyen gúnyos czélzat vagy a jellemzetesség eseteit kivéve, máskülönben