Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

Szegeden volt a kamara

1 s úgy látszik, külön kamarája volt Kassának és vidékének is.

2 Szlavónia részére Zágráb volt a pénzügyi központ és pénzverő hely.

3 A mikor I. Károly bérbeadta a magyarországi kamarákat, csak kitűnő gazdasági érzékéről tett tanúságot. Az ismert szerződések ugyanis (Körmöcz átlagban 700, Erdély 1000, Szomolnok 925, Pécs meg Szerém 1500) évenkint legalább is 4500 márka tiszta hasznot hajtottak, pedig a szatmár-váradi, esztergom-budai, kassai, (szebeni meg szegedi?) aligha szolgáltatott kevesebb jövedelmet ; s ehhez még hozzá kell számítanunk azt az összeget, melyet az egyes kamarák urburái jelentettek.

4 Ezenkívül a király a kamara-bérlők föladatává tette az eddig említett dolgokon kívül a pénzverést, a pénzbeváltást, illetve az e czímen kivetett adó behajtását, egyszersmind rájuk hárította mind azt a költséget, a mi ezzel velejárt. (A saját birtokainak népeit ellenben fölmentette mindennemű adótól). Vámkezelés azonban aligha volt a bérlők föladata.

5 Hogy a pénzverés nagy teher volt, mutatja az is, hogy a szerződések nagyon körülírják és hangoztatják e kötelességet. A kamara bérlőjének kellett fenntartani a pénzverőhelyeket, a melyek nem mindig voltak a kamara székhelyén. így például pénz1 Szegeden mindenesetre volt pénzverő, mert a moneta Chegediensisről sokszor történik említés. Bár lehet, hogy Lippán volt a kamara ; Thallóczy pénzverő helynek ezt veszi. (i. m. 64.) Annyi bizonyos, hogy a váradi kamarához aligha tartozott a Délvidék. 2 Thallóczy i. m. 46., (Okleveles Függelék) 148. : kemény Lajos : A kassai pénzverő ház (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1902. évf. 248 ; Csánki i. m. I. 199. 3 Ennek már II. Endrétől volt valamelyes különállása. L. Brunsmid József : A legrégibb horvát pénzek (Numizmatikai Közlöny. 1905. évf. 2.) A kamaraispánok, helyesebben bérlők (comités camararum regalium, camerarii) közül ismertek : Körmöczbányán Ipoly mester (1335), Fricskó (1338. ugyanekkor Szomolnokon is) ; Ipoly (1342.) ; Erdélyben Endre mester (1336.) ': Pécsett és Szerémben : Chempelényi Endre, illetve Endurlin (1341., 1342. Anjoukori Okmánytár. IV. 116. Thallóczy i. m. 149—151. Budán Lóránd (1338.), Budán és Esztergomban Szathmári Miklós (1342. Anjoukori Okmánytár. IV. 234.) ; Szatmáron és Váradon Ender (? talán az erdélyi Endre 1339, Anjoukori Okmánytár. III. 595.), Szathmári Miklós és Fricskó (1340. Anjoukori Okmánytár. IV. 4.) Szlavóniában 1336—1343 között Mick bán volt a pénzverő bán (moneta Zagrabiensis Mykzbani). 4 Tört. Tár. 1911. 8. 5 V. ö. Szekfü i. m. 4. . • 8*