Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

bizonyult.) Ez tehát maga is elég tagadása annak, hogy I. Károly lemondott volna a kamarának pénzrontásból eredhető hasznáról. Végleges intézkedésekre, a reformok teljes megvalósítására csak 1335-től került a sor. Ez évben ugyanis Károly király bérbeadva a körmöczi kamarát Ipoly mester árvái várnagynak, a flórenczi aranyok mintájára aranypénzt, cseh mintára (mely után a budaiak már előzőleg tettek kísérletet garasok verésére) garasokat veret és mind ezeknek, mind a dénároknak készítésére, valamint a kamarák elj arasara s az egész pénzügyre nézve, oly általános szabályokat állapít meg, melyeknek csak ismétlései, illetve kibővítései és csak csekély mértékben módosításai az 1336-ban Endre mesterrel az erdélyi, 1338-ban Fricskó mesterrel a körmöczi és szomolnokbányai s 1342-ben Chempelényi Endre (Endurlin)

1 mesterrel a szerémi és pécsi,

2 Ipoly mesterrel ismét a körmöczi kamaraispánságra

3 vonatkozólag kötött szerződések pontjai. I. Károly pénzügyi reformjainak megkezdését "joggal köthetjük tehát az 1335. évhez. A királyi jövedelmek között már a III. Béla-féle összeírás szerint is tekintélyes helyet foglal el — a pénzjövedelemnek több mint egy harmada : 60.000 márka — a pénzverésből és pénzváltásból származó haszon. A kamara e hasznának egyik része és biztosítéka az érczbányáknak, nevezetesen a nemesfémek bányászatának monopolizálása, a mi már magában jelentékeny jövedelmet jelent. (Ilynemű jövedelemről külön nincs szó s így nyilvánvalóan beleértendő a pénzverésből származó kamarai haszonba.)

4 Ez a ius regale minerale,

5 melynél fogva a király — illő cseréért — lefoglalhatta és le is foglalta a birtokokat, a melyeken érez (vagy 1 Endurlin dictus Chempulin comes camararum regalium Quinquecclesiensis et Sirmiensis. Anjoukori Okmánytár. IV. 116. Thallóczy i. m. (Okleveles Függelék) 149—151. 2 E szerződések szövegét az esztergomi levéltárból Szekfü Gyula közölte a Történelmi Tárban (1911. évf. 7—35.) 3 Magyar Törvénytár. I. 150—163., mint decretum Caroli I. Regis. — Érdekes, hogy az éveket ez ügyletekkel kapcsolatban a calculus Florentinus szerint március 25-től (Annunciatio) március 25-ig számítják. 4 Marczali Henrik : Magyarország az Árpádházi királyok alatt. Budapest,. 1896. 319, 322. 5 Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 1902. 227. Vagy ius montanum (Fejér : Cod. Dipl. VIII/3. 395.