Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

tanításának bennünket érdeklő részlete az, hogy az absolút-egy létező, az Isten kisugározván magából a többi létezőt, ezek közül az első visszafordul az ősforrás felé, melyből származott s ezen szemléletével válik ismerő szellemmé (voQç). — Ebből kitetszik, hogy mit tart Ploteinos az ismerés őstypusának : a szemlélést. De ehhez a szemlélethez már tapad valami «tökéletlenség», t. i. a discursiv gondolkodás alapvető kettőssége : hogy más az ismerő alany és más az ismert tárgy — voOç és a votjtóv elkülönülnek egymástól ; de viszont kárpótlást nyújt az intuitionismus teljességének Ploteinos rendszere akkor, mikor kifejti, hogy az egyén végső célja s az erények legnemesebbike az ős-egység szemlélése; ebben a szemlélésben az elme mozgalmassága, rationális kutatása, fogalomalkotó tevékenysége csöndre verődik s néma szemlélésben fogja fel a teremtő elvnek tökéletességét. Ez az állapot a megint nagyon jellemző emotionalis lelkiállapot, az èxaxaacç, melyben a lélek «egyszerűvé válik» (GOT

A

WCJIÇ) S Istent közvetlenül megragadja. (V. ö. Uebemueg-Heinze, Gesch. d. Philos. I. k., 10. kiad. 334—341.) A neoplatonikus intuitiónak jellemző rajza olvasható Euckennél (Die Lebensanschauungen der grossen Denker, Leipzig 1909, nyolczadik kiadás, 121. lap), ki szintén intuitivista s épen ezen rokonságnál fogva jól megérezte azokat a mozzanatokat, melyek egy bölcselőt az intuitio költőjévé avatnak. Az extasis leírását egészen idézzük, hogy feltűnjék az intuitio mystikus theologiája, dithyrambikus gondolat-hullámzása. «Darüber aber, was die unmittelbare Anschauung des göttlichen Seins eröffnet, können Begriffe nichts vermelden,

1 es lässt sich nur sagen, was jenes Sein nicht ist,

2 alle weitere Aussage ist nicht mehr als ein blosses Gleichnis. Auch von dem Stande der Erhebung, des Aussersichseins, der Extase, können nur Bilder einige Vorstellung geben. Sie heben namentlich zweierlei hervor: die Erhebung über den gewöhnlichen Lebensstand und das völlige Einswerden mit dem Allwesen; jenes geschieht, wenn von einem gänzlichen Schweigen, einem Vergessen aller Dinge, einer vollen Einsamkeit usw. gesprochen wird;

3 dieses, wenn es heisst, dass das Auge selbst nun Licht geworden ist, oder wenn der Denker, als könne der Gesichtssinn die volle Einigung

4 1 Az ész és az intuitio antinómiája. 2 A «docta ignorantia

». 3 Az emotionális tényező az intuitióban. 4 A közvetlenség az ismerésben. o*