Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

rint az intuitiótól, hogy a deductio az intuitiók (azaz evidens tételek) egész sorozata, míg az «intuitiv» megismerésnek egy tétel a tárgya. Geulinex is hasonló értelemben használja az intuitio kifejezését: «Definitionem evidentem voco illám scientiam, qua scimus optime et intuitive, ut loquuntur, quod rei sit.» (Log. 484. 1.). Humenál is szemben áll egymással, (mint Descartesnál), az intuitiv és demonstrativ bizonyosság: «intuitively certain», «demonstratively certain» (Inquiry conc. hum. underst. IV, l.

1). A bizonyosság pedig Hume felfogása szerint érzés inkább, mint tudás, «feeling or sentiment», s így az intuitio már Humenál felveszi az érzési, emotionális természetét. — Wandt az evidentiát «közvetetlen szemléleten alapulónak» mondja (Log. I, 2. kiad. 1898. 82—88. 1.), de ez a szemlélet nála csupán forrás, csak alkalom, a logikus evidentia kifejlődésére. Schuppe is logikájában (Grundriss der Erkenntnistheorie und Logik, 1894. 89. 1.) azonosítja egymással a szemléletesség és evidentia fogalmait. Locke szerint minden szembeszökőség és bizonyosság az intuition alapszik: «It is in this intuition that depend all the certainly and evidence of all our knowledge» (Ess. IV. ch. 2, §. 1.). Más helyütt megjelöli az intuitiv bizonyosság tárgyát (Essay, IV. ch. 3, §. 19) : ezek az eszmék, fogalmak szükségképi kapcsolatai és ugyanígy tudjuk meg intuitive, hogy egyik fogalom a másikban bennfoglaltatik (Ess. X. ch. 11, §. 7; ch. 17, §§. 2, 14, 15). Locke általában az ismerés két faját különbözteti meg. Egyik oldalon ott van az inductiv e]j aras, a tények gyűjtése és egybevetése, melyből sohasem nyerünk általános érvényű tudást; a hol azonban nem a dolgok létéről, hanem a fogalmak szükségképi kapcsolatairól van szó, különösen a mathematikában, ott biztos, igazi, szükségképi tudás érhető el. «A szellem itt nem bizonyít és nem vizsgál, hanem észreveszi az igazságot, mint a szem a fényt, csupán azáltal, hogy reá irányul. Ily módon ismeri meg, hogy a fekete nem fehér, hogy a kör nem négyszög, hogy 3 több, mint 2 s hogy = 1 + 2-vel. Szellemünk ilyfajta igazságokat a fogalmakra való egyetlen tekintettel felfog minden más fogalom közvetítése nélkül, tiszta intuiiióval. A tudásnak ez a része ellenállhatatlan s közvetetlenül, mint a tiszta napvilág, ránk erőszakolja magát, mihelyst a szellem feléje fordul. Ilyen intuition nyugszik 1 V. ö. Raoul Richter, Der Skeptizismus in der Philosophie etc. Leipzig, Dürr, 1908. IL köt. 255. 1.