Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

dés megoldásához jól szem előtt kell tartanunk a következőket: a) közvetlenségről van szó a tudatactusban ; b) ez egyenlő azzal, hogy a közvetetlen actus direct élmény legyen; c) de tudjuk azt, hogy az élmény csak szemléleti, tehát nem elvont, sohasem logikum lehet önmagában,

1 legfeljebb a logikumnak «szemléleti» oldala, tudatosulása. Az igazságot sem szemléljük, mint logikumot, nem éljük át, mint elvont dolgot; az igazságból mi csak annak psychologicumát, az evidentidt s bizonyosságot élhetjük át. Ez következik az élmény fogalmából — s ebben az esetben a föntebb feltett kérdésre így válaszolunk: ha az «intuitiv szemlélés» a logikumra (az igazság érvény-tartalmára) vonatkozik, akkor nem maga az igazság, mint ilyen, mint logikum válik intuitívvá, hanem csak élményoldala ; vagyis az intuitio ebben az esetben nem más, mint psychologiai evidentia. Világosan feltűnik az a különbség, melyet okvetlenül hangsúlyoznunk kell egy igazság megismerésének psychologiai és logikai összetevői között, ha egy példán mutatjuk be. Vegyük a legvilágosabb igazságot, az azonosság elvét (A = A) vizsgálat alá. Sok philosophus mondotta már erről a tételről, hogy «közvetlenül evidens», «einleuchtet», «intuitive bizonyos» s. í. t. A tételnek psychologiai oldala az evidentia, a bizonyosság érzése, a világosság, — sa mennyiben ezek az élmények

2 közvetlen, belső szemléletünk tárgyai, annyiban nevezhetők intuitíveknek; de ennyiben minden élmény egyformán intuitiv, mert egyformán tárgya belső szemléletnek. Ellenben az A = A tételnek logikai érvénye korántsem ily közvetlen, intuitiv, mint a psychologicuma. Ez a tétel, hogy logikailag elfogadható legyen, a logikus észműveleteknek (discursióknak) egész sorozatát kívánja; s csak, ha ezeket sorban elvégeztük, akkor jelentkezik a tétel «evidentiája», ami magában lehet «közvetlen», — de világos, hogy a tétel logice nem közvetlen. Az A = A tételben ugyanis egy és ugyanazon fogalom (A) kétszer szerepel, egyszer, mint az Ítélet alanya, másszor mint az1 Külpe, szerint élmények : «die ursprüngliche Data unserer Erfahrung, was den Gegenstand der Reflexion bildet, ohne selbst eine zu sein

». (Gr. der Psychol. 1. 1.) 2 Husserl ugyan tiltakozik az igazságnak a psychologiai evidentiára való alapítása ellen ; de itt nem arról van szó, hogy honnan meríti egy tétel a maga igazságát, érvényességét (vájjon evidentiából-e vagy máshonnan) ; hanem itt csupán arról a tapasztalatról van szó, hogy bizonyos tételek az evidentia tudatával lépnek fel.