Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében

Azonban mindkét tekintetben — vizsgálódásom szerint — valami érdekesebb, tanulságos eredményre alig juthatunk. Kisfaludy Károly képzeletének associatiói s ezeknek megfelelelő képalkotásai stiláris és nyelv-aesthetikai szempontból vizsgálva bizonyára tanulságosak lehetnek ; de környezeti hatás tekintetében jellemzőbb sajátságokat nem mutatnak. Nyelvjárási szempontból még kevesebb sajátságot tüntetnek föl művei; így nevezet szerint tájszót valamennyi munkájában mindössze is csak kettőt találtam. Egyik a ricset s ez a Muz árion czimű xéniájában vagyis irodalmi vonatkozású epigrammájában fordul elő, mely így hangzik: Bájba takart első szerződ, most foltokat árulsz, S gyáva imádódat vízre, ricsetre hivod. Bánóczi József, a ki költőnk műveit legteljesebb gyűjteményben rendezte sajtó alá, a Kisfaludy Károly győri szobrának leleplezése ünnepére (1892 okt. 2-án) kiadott emléklapban még mint kiadatlan xéniát közölte a kis verset kézirati fac-similében, de a ricset szót nem tudván elolvasni, fölszólítja az emléklap olvasóit, hogy fejtsék meg a szerinte rejtélyes szót. Csakhamar megjött a fölvilágosítás a zalamegyei születésű Szabó Iván, néhai pannonhalmi benczés tanártól, a kinek a Kisfaludy összes művei kiadásában már közzétett közlése szerint a ricset annyi, mint bab, árpakása és liszt keverékéből készült silány főzelék, melyet különösen böjti napokon szoktak adni. Szinnyei József Tájszótára mint vasmegyei és csallóközi tájszót említi. A másik táj szó a Tollagi .Jónás viszontagságaiban elbeszélt maskara-bál leírásában fordult elő, hol az egyik álarczos alak összegányolt ruhájúnak van mondva. Az imént említett Tájszótár ezt a szóalakot «összetákol, imigy-amúgy összerak» jelentéssel Szatmár-, Hajdú- és Szolnokdoboka megyékben dívó tájszónak mondja, de úgy hallottam — és Kisfaludy példája is bizonyítja — hogy Dunántúl szintén több helyütt járatos. A környezeti elemeknek Kisfaludy Károly költészetében való föltüntetése, úgy hiszem, meggyőzhetett bennünket arról, hogy ilyen az életből vett elemek jelentős tényezőit teszik nemcsak a költő alkotó tevékenységének, hanem egyszersmind a művészi hatásnak is, melyet bennünk fölkeltenek. Mert kétségtelen, hogy Kisfaludy Károly költészete valamint a maga korában elsősorban a magyar élet képeivel és a magyar fölfogás eredetiségével hatott s ezen alapon adott új erőt és ösztönt a magyar műszellem további fejlő-