Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében

Annyi tény, hogy mikor Kisfaludy 1812 elején Bécsbe került, itt a színházak uralkodó planétája Kotzebue Ágost volt. Egy nem-í rég, 1918-ban megjelent műben (czime: Das Burgtheater, von Otto Rub) érdekes adatokat találni az e korbeli bécsi szinügyi viszonyokéról. Ez időben a bécsi Burgtheater és 1814-től fogva 1817-ig az udvari színházakon kívül a Theater an der Wien bérlője is egy magyar mágnás, gróf Pálfíy Ferdinand volt, a ki színházi szenvedélyének egész vagyonát föláldozta. Mindenesetre szomorú adat arra nézve, hogy főuraink még a XIX. század elején is mennyit pazaroltak az idegen szinészetre. A Burgtheater igazgatója pedig hosszabb ideig Kotzebue volt, kinek a korabeli német nyárspolgári életet nagyon leleményes módon, élénken és sok technikai ügyességgel ábrázoló vígjátékai igen tetszettek, főleg a bécsi congressus idejében (1814—15-ben) a császári városba mindenfelől összesereglett vendégeknek és a szintén nagy számban oda tóduló kalandor elemeknek. Az említett Rub Ottónak a Burgtheater repertoireját is felölelő monographiája szerint a legtöbb színi előadást Kotzebue darabjai érték el, számszerűsítve 3872 esetben az ő darabját adták elő, míg pl. Schiller és Goethe színművei együttvéve is fele annyi előadást sem értek meg. Általában érdekes jelenség, hogy a színpadon sokszor nem a legkiválóbb költők müvei, hanem olykor harmad-negyedrangú íróknak a közönség ízlése szerinti művei hatnak, így volt ez már régente is. Nem csoda a mondottak szerint, hogy az akkor épen Bécsben élő Kisfaludy, a ki sokszor utolsó fillérjét is a színházra költötte, szintén Kotzebue hatása alá került és tartalmi motívumokban, formában, bonyolításban, főleg pedig a komikus elemek fölhasználásában sokat tanult és át is kölcsönzött tőle. De viszont ki kell emelnünk, hogy Kisfaludynál egyrészt az erkölcsi légkör sokkal tisztább, mint a Kotzebue léha darabjaiban, másrészt szelleme is tisztán nemzeti. Vígjátékaiban a magyar életet rajzolja ; a magyar társadalmi élet pedig, kivált a vidéki nemesházak élete korántsem nyújtott alkalmat olyan frivolitásokra, a minőket Kotzebue műveiben olvashatni. Másrészt bármennyit kölcsönzött is Kisfaludy a német színműírótól, mindent magyar szelleművé tudott tenni. Kisfaludy Károly színművei nem afféle adaptatiók, melyeknél csak a név és külsőséges elemek magyarok, hanem magyar bennök a lejátszódó történet és magyarok a jellemek, szóval érzésben és szellemben is teljesen nemzetiek. Nem tartozik dolgozatom keretébe Kisfaludy Károly költői