Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében

igen sokoldalú s melyben az egyéni vonatkozásoknak is legtöbb alkalma nyílnék, a szülöföldi elemeknek csak gyér nyomát találjuk. Az idegenben élő költőnél szülőföldjére nézve legtermészetesebb motivum a haza-vágyódás érzelme. Ezt találjuk kifejezve a korabeli német lyra sentimentális hangjának utánzásával a Honvágy czimü költeményében, melyet Olaszországban írhatott, mint a vers bevezető soraiból kitűnik: Sötét olajfák illatos hűsében Ül a bús vándor, könny ragyog szemében, S mélyen sóhajtva vissza-visszanéz ! Kedves hazája tün fel képzetében, Hajlékát véli a távol ködében ... Majd pár sorral alább így folytatja: Szülőföldéig terjed láthatára, S békén mosolygva csendes alkonyára Édes felejtés karján ringadoz ; S mint egykor ősi háza szük körében, Első vágyási lobbadó hevében Könnyült kebellel ifjan álmadoz. Ugyanezt a motívumot hasonlíthatlanul szebben s a magyar népdal formájában fejezi ki mindnyájunk előtt jól ismert versében, melynek csak elejét és végét idézem itt: Szülőföldem szép határa ! Meglátlak-e valahára ? A hol állok, a hol megyek, Mindenkor csak feléd nézek. Kisded hajlék, hol születtem, Hej tőled be távol estem ! Távol estem, mint a levél, Melyet elkap a forgószél. Kisfaludy népdalai — melyeket Toldy Ferencz buzdítására írt. a kinek figyelmét viszont Herder gyűjteménye és Vitkovics Mihály szerb népdal-fordításai vonták magukra — általában véve mesterkéltek és kissé németesek; de a Szülőföldem szép határa kezdetű versében, mely egyéni érzésből fakadt, nagyon jól eltalálja a népdal hangját és szerkezete is teljesen népdalszerű. Ez a kis vers általában egyik gyöngye Kisfaludy Károly lyrai költészetének. Valami kis halvány reflexiót szülőföldére találunk még kisebb versei közül a Vándor czimű költeményében, melyben az idegenA pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 25