Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
s arra, hogy világosan kitűnjék: mennyire egyezik az intuitionisták ismerés-psychologiája a teremtő képzeletnek psychogenesisével. Az egyezés világos : s hogy vájjon a kritika az ilyen «ismeretekről», melyeket képzelet és érzés útján nyerhetünk, hogyan nyilatkozik, az más kérdés. — Csak azt fűzzük itt még a mondottakhoz, hogy ugyanebben a vázolt gondolatkörben mozog, tehát az érzés és képzelet belekapcsolásával a gondolkodás munkáját subjectiválni s viszonylagossá tenni törekszik a modern bölcseletnek egy hatalmas ága s ez többé-kevésbbé szoros egybefüggésben áll az intuitiós mozgalommal. Talán az intuitivismus összefoglaló neve alá lehetne őket is sorolni. így pl. Sabotier szerint a vallás tárgyát, az Istent nem következtetés és okoskodás segítségével ismerjük meg, hanem bensőnkben érezzük és tapasztaljuk. Körülbelül olyféle ismerés szerinte a vallásos megismerés, mint a morális kötelezettségnek, a lelkiismeret parancsának belső megtapasztalása, inkább érzés, mint tudás. (Esquisse d'une philosophie de la religion. Paris. Fischbacher 1897. Ne feledkezzünk meg arról a hasonlóságról, mely a vallásos érzés és a művészi alkotás között van a modern philosophusok szerint.) Höffding, ez a kiváló dán tudós, szintén bizonyos intuitióra alapítja a természetes vallási meggyőződést és felfogást. Ügy vélekedik, hogy az Isten kétféle szempontból vehető vizsgálat alá. Mint metaphysikusok akkor alkotunk róla fogalmat, ha a valóság végső megértését e fogalom alapján tartjuk lehetségesnek, az Isten fogalma akkor a realitás észszerűségének végső kezessége, alapja. Ha mint vallásos lények vizsgáljuk az Isten fogalmát, akkor nem arra törekszünk, hogy e fogalommal tegyük érthetővé a világot, hogy van s hogy így van, hanem az a célunk, hogy e fogalommal fejtsük meg a lét értékességét. Hogy az életnek, a létnek értéke van: az Isten létéből s lényéből következik. Ez a vallásnak alapvető gondolata Höffding szerint. Már most az élet és általában a lét értékességét nem valami fogalmi discursióval állapítom meg, nem okoskodom és következtetek akkor, mikor a vallás alapmotívumát átélem Höffding elmélete értelmében, hanem intuitive érzem és tudom a dolgok és az élet értékességét (Philos, de la religion. Paris, Alcan 1908.). — így bontakozik ki egyre jobban egy élményphilosophia, mely az érzést csúsztatja az okoskodás, a praktikus észt a theoretikus ész helyébe s jól jegyezzük meg, hogy ennek a mozgalomnak egyik alapvető gondolatát maga a hires angol bíboros, Newman szolgáltatta, ki elszórtan azt hangoztatta műveiben, hogy megbizonyosodásunk végső alapja sohasem logikum, — hogy
