Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

fogva a 2-es sugár mégis csak behatolhat az objectiv lencsén át a messzelátóba. Az 1. és 2. jelölt eohaerens fénysugárnak phasisa az 1„ illetőleg A

2 pontban ugyanaz ; az l-esnek útja B

0 pontig, a hol a másikkal találkozik : A

2 Ao -f- A

0 B

0, vagy időben kifejezve : C C továbbá az út i?

0-tól kezdve a keresztezési vonalon (1 A

2A

0 A

31) túl fölállított messzelátóig {l y) s az arra fordított idő : c az összes idő tehát : c,-»,

+»,*+*+

» i. A 2-es sugár útja B

0 pontig : A

lA

2-\-A

2B

Jr BD + DB

0 és még a messzelátóig : i + y. cos 2 r az egészet időben kifejezve lesz : j\ = g + Z i 2ecos

r* l + y n c c c . cos 2r Az interferáló sugarak phasiskülönbsége időben kifejezve : 2e cos r 2{l + y) sin

2 r . L i Vl = ö~ ' c c cos zr a centralis csíkra nézve e = o, maradt tehát : 2 (l + y) sin

2 r Ti — Qi = cos 2 r Ez a fejtegetés vonatkozott arra az esetre, mikor minden dolog, tehát a fénymozgás hordozója, az aether is a műszerrel és észlelővel együtt nyugszik ; de lássuk most azt az esetet, mikor a * V. ö. 364. old.