Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

A mi esetünkben X 61011 2' Michelson az úgynevezett compensatorral még a csíknak 146-0cl részét meg tudta mérni s így a fönnebb kiszámított Oyet okvetetlenül észre kellett vennie. Annak kipuhatolására, van-e a föld mozgásának a készülék utóbbi beállítása mellett az interferentia tüneményére valami befolyása, az egész berendezést mindenestül egy kőlapra helyezte, mely viszont nagyobb mennyiségű elevenkéneső fölszinén úszott. Az utóbbi arra való, hogy a berendezést mindenestül függőleges tengelye körül minden rázkódtatás nélkül a világtáj minden irányába könnyedén lehessen elforgatni. Mivel nem lehetett tudni teljes biztonsággal, hogy kísérletezés közben mily irányban mozog földünk a világtérben, azért Michelson egymásután más és más világtáj felé irányította az egész berendezést s míg ez egyszer körülforgott, összesen 16 leolvasást végzett rajta. Ezt a kísérletet napokon keresztül és a napok különböző szakában végezte, de a várt eredmény, hogy t. i. az interferentia csíkok a számításnak megfelőleg eltolódjanak, elmaradt ; pedig Michelson készüléke van annyira érzékeny, hogy az interferentia csíkokat létrehozó útkülönbségnek még ll'lO9-ét meg tudta volna mérni, a mi húszszorta kisebb a várható eltolódásnál (22-108). Mérlegelve már most a három nevezetes kísérleti tapasztalatot, nem könnyű eligazodni, melyik mond igazat. Az aberratio tüneménye határozottan azt bizonyítja, hogy a fényhordozó aether nem mozog a földdel, az aether absolut nyugalomban van. Mást mond Fizeau kísérlete, azt t. i. hogy a levegőnél sűrűbb anyagba zárt aether némikép mégis csak mozog az anyagával együtt ; igaz, nem egészen akkora sebességgel, mint maga a közeg. Végre a Michelson-féle kísérlet a látszat szerint újra azt mutatja, hogy a készüléket környező aether mégis csak résztvesz a föld mozgásában. Már most, hogy e két egymásnak határozottan ellentmondó tapasztalatot (aberratio és Michelson alapvető' kísérlete) összhangzásba hozzák, H. A. Lorentz és G. F. Fitz-Gerald azzal a föltevéssel lepték meg a tudós világot, hogy Michelson kísérlete azért