Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

a folyóirat szerkesztőjének felszólítására Guzmics hozzászólt Kölcsey czikkéhez, de bár sorai a «Kritikák» rovatában jelentek meg, tőle sem kapjuk Kölcsey gondolatának bírálatát, hanem megint csak az ő egyéniségének megfelelő reflexiókat. Tele van elismeréssel Kölcsey iránt s kritikája jóformán mindössze abban nyilvánul, hogy Kölcsey néhány tévedését helyreigazítja s hangoztatja vele szemben a hit terén az ész jogait és szerepét (224. 1.). Amúgy ez egészen Guzmics, a ki vallás dolgában «szereti a fényt, de hozzá nagyobb meleget 's az örök igazságok eránt nagyobb tiszteletet kiván» (226. 1.), mint a mekkorát a rationalista korszellem tanúsított. Harmadik idetartozó czikke a «Felső-Magyarországi Minervá»ban (1830. III. kötet, 110—120. 1.) jelent meg. A czíme : Az Istenről. Philosophiai gondolatokat közöl Isten létének megismeréséről, Isten jóságáról s jótéteményeinek illő megbecsüléséről. Reánk nézve annyiban fontos ez a különben rövid lélekzetű dolgozat, hogy adatokat szolgáltat Guzmics isteneszméjéhez. Az eddigiekben koránt sincs még kimerítve Guzmicsnak a theologiai irodalom terén s ennek kapcsolt részein hangyaszorgalommal kifejtett munkássága. Vaskos kötetet töltenének meg azok a különböző folyóiratokban közzétett rövidebb czikkei s könyvismertetései, a melyekről eddig egy szót sem szóltunk. Minthogy, tanulmányunk czélját tartva szem előtt, ezek jelentősebb szerepet nem játszanak, nem is szándékozunk itt velők foglalkozni. De mert azért a kép teljességéhez az ő tudomásulvételök is hozzátartozik, megjelölésével annak a helynek, a hol megjelentek, elsoroljuk őket. Az Egyházi Tár I. füzetében (202—207. 11.) Értesítés czím alatt Dogmaticájának egy helyét (Theologiae Dogmaticae Pars II. §. 9. p. 35.) magyarázza s az ebből itt-ott támadt félreértéseket iparkodik eloszlatni. Az Egyházi Tár V. (114—123. 11.) és VII. füzetében (131—135. 11.) egyes szentek életére vonatkozó Legendákat közöl. Az Egyházi Tár IX. (95—98. IL), X. (160—163. 11.) és XI. füzetében (márcziusi folyamat 18—21. II.) Jeremiás keservei-nek fordítását találjuk. Az Egyházi Tár VIII. füzetében (3—23. 11.) Az élőkor képei-1 értelmezi, hogy a két religio (az ószövetségi igaz vallás s a kereszténység) rokon szellemének felfogására (6. 1.) ráterelje az olvasó figyelmét. Az Egyházi Tár I. füzetében (156—161.11.) A templomokról általán, a II. füzetben (177—180. 11.) Bél templomáról (a bábeli tornyot nevezi templomnak) beszél, a VI. füzetben pedig Az olümpiai Zeüsz (Juppiter) temploma Eliszben czímen ír s e templom ismertetése kapcsán buzdít az Isten házának méltó