Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

«Egyházi Értekezések és Tudósítások» I. évfolyamában

1 (I k. 108—147, II. k. 129—153, III, k. 94—117, IV. k. 45—91. 11.) T. Márton István Professor Ur' keresztény Katekhizmusának ügyében kibocsátott fontosabb állításira tett észrevételek czím alatt Guzmicsunk is hozzászól ahhoz a vitához, amely Márton István pápai ref. theologiai tanár egy könyve

2 körül támadt. Ez a kritikai czikksorozat reánk nézve különösen azért fontos, mert Guzmics tulajdonkép itt mutatkozik be először a nyilvánosság előtt mint szaktheologus s mindjárt ezen első föllépésekor ott találjuk őt azon a területen, a mely az unió ügyének szolgálata mellett theologiai írásait mindvégig a legnagyobb mértékben igénybe vette, t. i. a rationalismus elleni küzdelemben. Márton István egészen Kant philosophiájának szellemében írta könyvét, Guzmicsnak tehát bőséges alkalma nyilt arra, hogy már ekkor tiszteletreméltó tudással rámutasson azokra a károkra, a melyek az egyoldalú criticismusnak a theologiában való térfoglalásával szükségképen vele járnak. Különösen a hit, a természetfölötti hit az, a melyet félt s ügyesen, rátermetten védelmez. «Eggy nevetlen, de ösmeretes protest. Literátor» (Egyházi Értekezések és Tudósítások, IV. k. 1. 1.) szükségesnek tartotta, hogy ez észrevételekre reflectáljon. S mert Guzmics czikksorozata névtelenül jelent meg, a folyóirat szerkesztőségének czimezte válaszát azzal, hogy ha tudják, czáfolják meg. A czáfolatot az Egyházi Értekezések és Tudósítások 1822. IV. kötetében (1—57. 11.) Ellenvetés és Felelet czím alatt kapta meg. Mint az eredeti észrevételeket, úgy ezt is Guzmics írta, könnyedén, tudományos alapossággal, higgadtan, tisztes, előkelő hangon, általában mindazokkal a jó tulajdonságokkal fölvértezve, a melyek Guzmicsot polémiáiban mindenkoron oly előnyösen jellemezték. Az «Egyházi Folyóirás»-ban 1832-ben A németalföldi theologiai rendszerekről értekezik (I. füz. 148—182, IL füz. 108—1G0.11.), 1834-ben pedig A papi nőtlenség-ről ír. (IV. füz. 40—78. 11.) Első értekezésében, melynek teljes czime : Németalföldi theologiai rendszerek: rationalismus, mysticismus, supernaturalismus — tájékoztat a maga korának nagy hittudományi irányzatairól s mibenlétöknek megmagyarázása mellett kritikájukat is adja. A második, a coelibatusról szóló közlemény tulaj donkép még a húszas évek első felében íródott, de mert az Egyházi Értekezések és Tudósítások, 1 1820. Veszprémben, özvegy Szammer Klára' betűivel. 2 Keresztyén morális kis katbekizmus.