Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

s akarattól megfeszített tevékenysége a lángelme szülője : «l'attention est la mère du génie». Az érzelem általában alanyibb, énesebb folyamata lelki életünknek, mint az értelem ; ez inkább a kosmosra van beállítva, centrifugális irányulás. Az érzelem, ez a legmélyebb alaphullám, természeténél fogva befolyásolja az associatiót, egyénivé teszi ; az érzésnek ezt a képzeteket lebűvölő hatalmát, az ettől előidézett kapcsolat-változásokat mondja Ribot polar isationdk. Csodáljuk némely női léleknek sensitiv és finom képességét (akár a valóságban, akár az irodalmi művekben), melylyel ösztönszerűleg belátnak viszonyokba s melynek erejében csodálatos sejtelmeik vannak? Érzéseik igen hevesek, inkább megérzik, mint gondolják a tényeket s a tények összefüggését s ezt az érzést sokszor nem is tudják a fogalmak nyelvére lefordítani ; ilyenkor mondják róluk, hogy «intuitive» találták meg az igazat, a valót (Keyserling, Logos, III. 68), mi azonban csak annyit mondunk: képzettársításuk polarisálódott. Vagy a tudós hirtelen meglátásairól van szó ? Hasonlóképen az erős akarattól vagy érzelemtől irányított, erőszakosan egy mederbe terelt associatio-sorok hirtelen kapcsolatairól van szó. Buffon mondotta, hogy a lángész nem egyéb hosszú türelemnél s ez a mondás épúgy áll, mint Bonnet fentebb idézett véleménye. A képzelet tehát, melynek az intuitio csak egyik esete, két összetevőből áll: egy értelmiből és egy emotionálisból; s ki ne látná, hogy az uralom az érzelmi tényező részén van, az adja meg az egyéniség alaphangját, az determinálja az élményt jellegzetessé, egyénivé. Ebből az érzelmi és hozzátehetjük: akarati tényezőből érthető meg az intuitio individuális volta, így lesz az egyéni meglátássá. A mint a gondolkodó lelki világát nagy, végső kérdések izgatják, a mint az ember tudatosan el akar helyezkedni a mindenségben s helyzetét meg akarja érteni, akkor ebben az actusban tulajdonképen az egész egyén, teljes lelkivilágával ad feleletet a kérdésre; nemcsak az elméleti ész reagál, hanem a reactió az emberé, mint ilyené s az egész ember összetétele lesz megindítója a világnézet «intuitiv» gondolatsorainak. 13. Mindezekben a tételekben bizonyos relativismus és immanentismus jut kifejezésre. Mert ha világnézetről, annak kialakításáról beszélünk s ezt úgy fogjuk fel, mint az egész individuum szerves reactióját, feleletét a lét nagy, felvetődő problémáira s ha hangsúlyozzuk azt, hogy minden világszemlélet nemcsak ezen eredetében egyéni valami, hanem egyszersmind végső célja is az, t. i. a küzdő, érző, gondolkodó embernek megnyugtatása s biztos