Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

lenségünknek, azt a' történet, a' tapasztalás bizonyítja és a' szeretetnek genesise tagadhatatlanná teszi. Nem a' hitnek különbözése szülte-e a'legvérengzőbb háborúkat? Nem az mártotta-e az ugyanazon eggy haza' polgárjának dühös fegyverét polgártársának, a' testvérét testvérének vérébe ? Nem azolta hidegek-e észrevehetőleg a' hazának különben derék fiai egymás eránt, hogy a' vallásnak különbsége a' meghasonlásnak magvát közikbe hintette ? Ellenben nem a' vallásnak eggysége eggyesítette-e minden időben az emberi szíveket, a' nemzet' erejét, melly gyakran hazánkban is csuda dolgokat vitt véghez?» (Guzmics: A'keresztényeknek vallásbeli egyesülésekről írt levelek. 69 1.) A vallási meghasonlást emberek idézték föl, kölcsönös jóakarattal miért ne lehetne visszacsinálni a dolgokat? Guzmics úgy gondolta, hogy az ő kora erre igen alkalmas. Az előző szazadok nagy, szenvedelmes hitvitái régen lezajlottak, sőt a XVIII. század fölvilágosodottságának, a hitetlenkedő philosophiának s a josephinismusnak hatása alatt bizonyos indiííerentismus lett úrrá az embereken, a mely, Guzmics legalább úgy látta, minden kára mellett azzal az előnynyel járt, hogy nyugodtabban, nagyobb türelemmel ítélték meg a vallás körébe eső kérdéseket. Ez épen alkalmas időpontnak látszott arra, hogy az unió nagy eszméjéről komolyan lehessen beszélni. Hogy nem vette kellőleg számba a dolog természetében rejlő s az emberi indulatoktól szított, felfokozott nehézségeket, azt könnyű megállapítani. Guzmics idealista volt s a vérbeli ideálista természetrajzához mindig hozzátartozott az a vonás, hogy nem a mérnöki tudomány exaktságával mérlegelik az eszmény megvalósításának lehetőségeit, hanem meglátva egyszer a czélt, a mely lelköket megihlette, ráhagyatkoznak erre az ihletre s ha a körülöttük állók meg is mosolyogják az utópiakergetőket, valami fölényes nekilendüléssel, nehézségeken, tényleges viszonyokon felülemelkedve, követik azt a gondolatot, a mely egész valójukat lefoglalta. Guzmics ilyen idealista volt s csak természetesnek tűnhetik fel, hogy megragadta az első igazi alkalmat, a mikor ez eszmékért irodalmilag is sorompóba léphetett. S a mivel előállott, az egészen az ő lelkének édes gyermeke. Tartalomban, a megoldás elgondolt módjában kétségkívül hatással voltak reá a külföldön már korábban lezajlott ily irányú kísérletek, vele rokonszellemű íróktól is sokat tanult, de ez mind keresztülment az ő erős, önálló egyéniségének retortáján, úgyhogy uniós kísérlete az ő lelkének terméke, m agyaiég alatt, magyar talajban, Guzmics magyar szivében nőtt virág. A pannonhalmi főapáts. föisk. évkönyve. 21