Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus

védelmére könyvet is írt i

1 e mellett már természettől sem szerette az ellentétek kiélesítését, hanem teljes erejével a kölcsönös megértés ügyét szolgálta. Ez mind teljesen összevágott Guzmics természetes hajlamával s a lelkesült tanítvány mohón, s egész gyanútlanul szívta magába azt a szellemet, a mely későbbi tévedéseinek egyik oka volt s a melyért neki, mint korábban nemes lelkű, teljesen jóhiszemű mesterének is, annyi támadást kellett elszenvednie. Ugyanezen lapra tartozik Guzmics egyetemi éveiből még valami. Élénk szelleme itt jut érintkezésbe a német szellemi élet egyik ünnepelt korifeusával, Herderrel. «Pesten olvasá ő (Guzmics),— írja egyik tanítványa s lelkének bizalmasa Beély (Briedl) Fidél, — más classicus német irókon kívül Herdert, kinek fönnlebegő, a' nagy egyetemet átölelő szelleme után olly élénken, annyira magát feledve, s ösztönszerűleg törekvék, miként az ártatlan gyermek az előtte repkedő lepke után, és törekvése nem vala sikeretlen, mert Herder folyton előképe marad, 's ez gyújtá föl leghatalmasabban a' classica literatura iránt szorgalmát és szeretetét».

2 Azt hisszük, épen mert Guzmics gondolatvilágát ismerjük, nem tévedünk, a mikor azt állítjuk, hogy ezekből a Herder-olvasmányokból nem csak a classicus irodalom iránti szeretetét fejlesztette Guzmics, hanem a német író bölcseleti és vallási eszméi sem pattantak le lelkéről nyomtalanul. Az «Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit» — Herdernek ezt a munkáját olvasta legszívesebben s ezt idézi ettől a szerzőtől a maga írásaiban a legsűrűbben —

1 tagadhatatlanul nagy hatással volt fiatal, minden emelkedettebb, ideálisabb gondolkozás iránt rendkívül fogékony lelkére. S Herder kétségkívül ideális gongolkozó, de, sajnos, egyáltalán nem áll a positiv kereszténység alapján, humanismusa keresztény köntösben ugyan, de valójában a tiszta észvallás jellegét hordja magán. Guzmics szerencsére távol tudta magától tartani ezt a szélsőséges felfogást, sőt, mint látni fogjuk, polémiájában épen az ilyen és ehhez hasonló nézetek ellen harczolt, de egyes elemeit fölszívta magába. Nevezetesen eredeti hajlama, a mely őszintén irtózott minden túlzástól és merevségtől, megerősödött s theologiai állásfoglalását nem egyszer már eleve meghatározta. 1 Ez a könyv «Vindiciae Joannis Jahn» czimén 1822-ben Lipcsében jelent meg. Megjelenésekor Tumpacher már nem élt. 2 Beély (Briedl) Fidél : Életirás. Guzmics Izidor bakonybéli apát életrajza. Egyházi Tár, 1839. XIV. fűz. 358. 1. (December' folyama.)