Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus

szorítkozom, míg ellenben szorosan vett theologiai műveinek részletes és tüzetes méltatását nem tartom a jelen életrajz keretébe illőnek».

1 Pedig Guzmics mint theologus is teljesen rászolgált a méltányló figyelemre. A XIX. század első felének magyar hittudósai között egy sincs, a ki eredetiség, sokoldalúság, termékenység, eszmékben való gazdagság, tisztánlátás,

2 a közre való hatás tekintetében ezzel a benczés pappal fölvehetné a versenyt. Guzmics nem volt tüneményes lángész, a ki szárnyalásával elkápráztatja, nem sejtett mélységek feltárásával elkábítja, szinte lenyűgözi az embereket. De ha a kivételes nagyság ismertető jegyeit nem találjuk is meg benne, nem közönséges tehetségével, bámulatos olvasottságával, majdnem érthetetlen termékenységével s ideális czélokért való fáradhatatlan buzgólkodásával fejlett theologiai irodalomban is méltán figyelmet érdemelne. A mi hazai állapotaink mellett pedig — a XIX. század első feléről van szó — sok tekintetben korszakalkotó. Szokatlanul hangzik a mai ember fülének, pedig még csak nem is túlzás, a mikor Ipolyi Arnold Lonovics József érsekről 1868. május 18-án az akadémiában mondott emlékbeszédében az első magyar dogmatikusnak nevezi Guzmicsot.

3 És a nélkül, hogy igazságtalanok volnánk Guzmics korának más magyar theologusai iránt, el kell fogadnunk Ipolyi megállapítását. Guzmics írt nálunk először a kor színvonalán álló, helyes módszerrel megconstruált és kidolgozott dogmatikái S hogy e munkája «a később írt ez érdemben! művekben fel sem említtetik, ámbár különösen az alaphittanból sok szép helyet szívesen átírtak»,

4 azt lehet sajnálni, de Guzmics érdemeiből ez az agyonhallgatás természetesen mitsem von le. Guzmics jelentőségének ilyetén kiemelése eléggé mutatja, hogy a theologus Guzmics méltatása a mi szemünkben mindenképen helyén való dolog. Minden tudományágnak, tehát a theologiának 1 Zoltvány Irén, i. m. 9. 10. 11. 2 Közönségesen azt szokták mondani, hogy a szabadkőmívesség a XVIII. század végén s a XIX. század elején a mai szabadkőmívességhez képest szelíd, ártalmatlan intézmény volt. Érdekes, hogy a különben sokszor túlontúl engedékeny Guzmics e tekintetben egészen más véleményen van s olyannak ismeri a szabadkőmívességet, aminőnek ma tartjuk, ü pl. a franczia forradalomért s annak borzalmaiért — más tényezők mellett — a szabadkőmívességet teszi felelőssé. (V. ö. A' keresztényeknek vallásbeli egyesülésekről ír levelek cz. munkájának 89. lapját.) 3 A Magy. Tud. Akadémia évkönyve XI. köt. XI. drb. 21. 1. 4 Dr. Bita Dezső : Guzmics Izidor. (Egyházi Lapok, 1868. I. évf. 689. 1.)