Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Kemenes Illés : Agnostos Theos
vallási keresés kora. A különböző philosophiai irányok hatása és azon körülmény következtében, hogy a görög államiság felbomlott és vele a hivatalos vallás is, a vallásosság egyéni lett, mert a vallás most már nem állami ügy, hanem az egyén magánügye. 1 A kor nyugtalan és szomorú viszonyai is arra tanították az embereket, hogy felülről várjanak segítséget és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyéni vallásosság erőben és bensőségben növekedjék. Lelkesen ragadtak meg minden módot, hogy vallási vágyakozásukat kielégítsék. A képzettebbek megelégedtek ugyan a philosophia nyújtotta vigaszokkal, de a nagy tömeg a hazai és külföldi mysteriumoknak cultusához, a melyekkel át akarta hidalni azt az óriási űrt, a mely az ember és istenek között van, és a babonához fordult.» 2 Idegen isteneket keresnek, 3 de a régi hellén vallással szemben skeptikusok és rationalisták. Ebben a korban terjed el a Mithras és Kybele cultusa, ekkor kezdik isteníteni az uralkodókat p. o. Nagy Sándort, ekkor kezd mindegyre jobban elterjedni, hogy a személyes istenek háttérbe szorításával a sors és véletlen határozatlan istenségeit tisztelik. (V. ö. a pergamumi felirattal kapcsolatban mondottakat és Baumgarten-Poland-Wagner i. m. 80. 1. és Steuding i. m. 78. és köv.) A nyugtalan és kutató ember ilyen áramlatok hatása alatt könnyen juthatott el az ismeretlen istenhez és megunva már az örökös bizonytalanságot, ennek emelt oltárt. A vándor-prédikátor cynikusok tanításai nem engedték a népben a folytonos keresés vágyát kialudni, a miben a valóságos lelkipásztori működést kifejtő stoikusok is segítségükre voltak, a kik vállvetve az előbbiekkel arra tanították a népet, hogy az istenséget bensőleg imádják és alázatos szívvel áldozzanak neki. 4 Bármennyire igyekezett is a philosophia az üressé lett isten-képzeteket ethikai tartalommal megtölteni és ezzel mintegy új életre kelteni, sohasem tudott szilárd és megnyugtató hitet teremteni a halál utáni életben és a földi igazságtalanságok egykoron való kiengesztelésében. 5 Nordené az érdem, hogy ezt a kérdést elsőnek tette vizsgálódása tárgyává, a mire a görög irodalomban való páratlan jártassága nagyon alkalmassá tette a Die antike Kunstprosa szerzőjét. 1 Baumgarten-Poland-Wagner: Die hellenistisch-römische Kultur, Leipzig 1913. 80. 1. 2 Baumgarten-Poland-Wagner i. m. 82. 1. 3 L. Bohr : Griechentum und Christentum 1912. 4. 1. 4 Gercke-Norden i. m. 209 -10. 11. 5 Steuding i. m. 80. 1.
